Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 3. A vidék sorsa, a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság kérdései

nélkül csak néhány napig élhetünk. A Kárpát-medencében nagyon sze rencsés helyzetben vagyunk, mert két nagy folyónk, a Duna és a Tisza ellátja ezt a területet vízzel. Ugyanakkor rengeteg szennyezőanyaggal is, ami a vízzel együtt érkezik. Sem a talaj alatti, sem a folyóvizek nem ismerik az országhatárokat, de a kisebb területi határokat sem. Vizeinkbe és így a vízbázisunkba is bekerülnek a mezőgazdasági szerek maradékai és bomlástermékei. Ezek gyakran éppen a kukorica és az egyéb nagy területen termesztett növények vegyszerei. Hazánkban az emberek óriási mennyiségű gyógyszert fogyasztanak. Ezek maradékanyagai is a csatornába ürülnek. Amennyiben a vizet nem tisztítják megfelelően, ezek megjelennek a vízhálózatban. Ha valaki palackos vizet fogyaszt, az sem jár sokkal jobban, hiszen a műanyag palackból is oldódhatnak ki olyan hormonhatású anyagok (ftalátok), amelyek nem éppen mondhatók egészségeseknek.

A mai értelemben vett mezőgazdaság 10-12 000 évvel ezelőtt kezdődött, és a XX. század elejéig a mai definíció szerint öko-, vagy biogazdálkodás volt, mert nem használtak szintetikus vegyszereket. Azután megjelent a nagyüzemi mezőgazdaság és élelmiszer előállítás, amely lehetővé tette olcsó és nagy mennyiségű élelmiszer előállítását. Ennek elsődleges célja az, hogy adott területről minél nagyobb termést takarítsanak be, vagy minél több állati eredetű táplálékot állítsanak elő. Ennek a gazdálkodásmódnak jellemzője a növénytermesztés és az állattenyésztés különválása, a szakosodás. A gépesítés megkönnyíti az ember munkáját és lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt nagyobb területeket lehessen megművelni. Általánossá vált a hibrid vetőmagok használata. Ezeknek a vetőmagoknak az előállításánál a kizárólagos cél a terméshozam növelése, a tápértékkel nem sokat törődnek. A hibrid vetőmagot minden évben frissen kell keresztezni, a gazdának ezeket újra meg kell venni. Ha az ember a hibrid maggal kapott termést újra elveti, akkor lecsökken a hozam. A vetőmagoknak viszonylag rövid „élettartamuk” van, azokat a vállalatok folyamatosan cserélik újabb és újabb, minél nagyobb hozamú változatokra. Ennek eredményeként a vetőmagválaszték leszűkül, a biodiverzitás csökken. Ami a termés tápértékét illeti, ez nem szempont a nemesítéskor. Az egészséges táplálék elérhetősége fokozatosan csökken. A gazdaságoknak már nem az egészSzíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________

284