Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 3. A vidék sorsa, a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság kérdései
IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról Siófokon, dr. Márai Géza agrármérnök, címzetes egyetemi docens a tanácskozás szervezője írta konferenciakötetünk előszavában: „A Százak Tanácsa tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a társadalom és a közösségek életmódját és a vidék fenntarthatóságát alapvetően befolyásoló mező- és élelmiszergazdaság helyzetét, a hibás döntések feltárásának folyamatát és a fejlesztési lehetőségek kimunkálását... A még általános iparszerű mezőgazdasági módszerek szermaradványoktól terhelt élelmiszerekhez, a talaj természetes termőképességének és vízgazdálkodásának romlásához, a biodiverzitás csökkenéséhez, a mezőgazdasági foglalkoztatás visszaszorulásához vezetnek. Magyarországon élelmiszerhiány ugyan nem várható, az utóbbi években megnövekedett import miatt azonban a hazai piac visszaszerzése stratégiai kérdéssé vált. A növekvő élelmiszerszükségletből komoly piaci lehetőségek adódnak a magyar agrár- és élelmiszergazdasági kivitel előtt, ennek növelésekor azonban tekintettel kell lenni a fenntarthatósági szempontokra (pl. a szállításból adódó környezetterhelésre). Az élelmiszerválság megoldásaként javasolják a géntechnológiailag módosított növények termesztését, azonban az ökológiai, egészségügyi, valamint gazdasági kockázatokra tekintettel stratégiai érdek az ország GMO mentességének megőrzése..." (in: „Mindennapi kenyerünk - ma ”) Az egészség, a környezet és a mezőgazdaság kapcsolatáról Bardócz Zsuzsanna egyetemi tanár ezzel a mottóval indította el tanulmányát: A mezőgazdaság elsődleges feladata nem a profitszerzés, még csak nem is az, hogy munkát adjon a gazdáknak, hanem az, hogy egészséges élelmet állítson elő! Talán furcsának tűnik a cím, de az emberek ritkán gondolnak arra, hogy amit esznek, és ahogy az az asztalukra kerül, hatással lehet nem csak az egészségükre, hanem érinti az egész Földet. Megváltoztatja a tájat, az életformánkat, befolyásolja a talaj termőképességét, a levegő és a vizek tisztaságát, még az időjárást is. Ami az életformát illeti, a világ elvárosiasodott. A II. Világháború előtt az ország lakosságának 90%-az élt falun. A városiaknak is megvolt a vidéki kötődésük. Vagy a család egyik része maradt „otthon”, vagy a gazdagabb városiakat vidékhez kötötték a birtokaik. A falu feladata egyértelmű volt, elő kellett teremteni a táplálékot mindenki számára. 279
