Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 1. Az életminőség mint kihívás, életvezetési kérdések

Árpád, MÁSKOR könyvek, p. 37.). Az Eötvös Collegiumban és Kaposváron ezzel indítottunk (Szász Endre rajzait sorozat-emblémává téve) egy ma már a Balaton Akadémián szerkesztett és kiadott könyvsorozatot. Az alcím: Salvatores Dei - Isten megváltói.

Áttételesen az Aszkézis-ben benne foglaltatik - világháború, az orosz forradalom, a korabeli Európa szellemi, erkölcsi és szociális útkeresése és nyugtalansága az ún. kisázsiai katasztrófa - az első világháború után másfél miiló görög véres erőszakkal történt elüldözése ősi tűzhelyei mellől. Világirodalmi előképe F. Nietzsche Imigyen szála Zarathustra^, melyet Ő fordított görögre. „Mélyértelmű, emberi kötelességünk nem az, hogy megfejtsük és megvilágítsuk Isten útjának ritmusát, hanem hogy hozzáigazítsuk, ahogy futja erőnkből, parányi múlandó életünk ritmusát. Mert csak ekként sikerülhet minékünk halandóknak, elérnünk valami örökkévalót, ha társul szegődünk a Halhatatlanhoz, ha munkatársai leszünk.”

„A legfelsőbbrendű erény nem az, hogy szabad vagy, hanem hogy küz- desz a szabadságért. Ne azt kérdezgesd szüntelenül: Győzni fogunk? Vereséget szenvedünk? Harcolj! A Mindenség sorsa, legalább addig a röpke pillanatig, míg élsz, személyes ügyed és felelősséged legyen!...”

Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________

(1946) a Mikhalisz kapitány (1950), az Akinek meg kell halnia (1948), Az Isten szegénykéje (1956) a Jelentés Greconak (1963) magyarul több mint félmillió példányban jelent meg. Naplójegyzeteiből Papp Árpád adott ki válogatást (A meg nem alkuvó) Krisztus utolsó megkísérlése (1951) Az Aszkézis alcíme: Salvatores Dei - Isten megváltói. Fordítója Papp Árpád 1992, MÁSKOR könyvek, p. 37.) Az 1938-ban írt 33333 soros Odüsszeia csak szemelvényekben olvasható magyarul. Odüsszeusz történetét ott folytatja, ahol Homérosz abba hagyta. A legtöbbet fordított görög írók egyike. Nemcsak irodalmi görög, de hazai krétai görög nyelven is írt. Krétai földműves családból származott. 1957-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték, de egy szavazattal elmaradt Albert Camus mögött. (Camus azt állította, hogy Kazantzakisz a kitüntetést százszor jobban megérdemelte.) 1957-ben bekövetkezett haláláig a következő helyeken lakott: Párizs és Berlin (1922-1924), Olaszország, Oroszország (1925), Spanyolország (1932), majd Ciprus, Egyiptom, Csehszlovákia, Nizza, Kína, és Japán. Az UNESCO főtisztviselője és hazája minisztere is volt.

252