Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

III. Könyvsorozatunkról

a meghatározás különösen érvényes, ha Fodor József korát összevetjük mai helyzetünkkel.

A tizenkilencedik század második felében több mint egymillió lakos halálát Fodor József az általános műveltség, ezen belül is az egészségügyi műveltség alacsony szintjének tulajdonította. Ezért az akkori kultuszminiszter (Trefort Ágoston) megértő támogatásával megszervezték az iskolaorvosi hálózatot, bevezették az egészségtan kötelező oktatását az elemi iskoláktól az egyetemekig. Trefort Ágoston 1882-ben kijelentette: „az egészségtan a legfontosabb oktatandó tantárgy”. Fodor József Markusovsky Lajos tanítványa volt, kinek orvosi disszertációja címe (1884) „Az orvos mint nevelő”. Az elhangzott kiváló előadások ismertetik Fodor József életútját, az egészségtan oktatásának történetét, Fodor József eszmeiségének követőjét, „Németh Lászlónak útmutatásait” nem utolsó sorban a pedagógusok szere- pét a gyógyításban és a vidéki és fővárosi iskolaorvosok jelenlegi feladatait és lehetőségeiket.

Fodor József halála évében (1901) az egészségtan kötelező oktatását a tanulók túlterheltségére hivatkozva törölték. Klébelsberg Kúnó az első világháború után ismét kötelezővé tette. 1964-ben hasonló okokra hivatkozva mint korábban, az egészségtan kötelező oktatását ismét megszüntették.

Bízzunk benne, hogy jön még olyan oktatási miniszter, aki felismeri, hogy a mai helyzetünkben is a legfontosabb tantárgy a társadalmat is leginkább befolyásoló egészségtan. Hisszük, hogy lesz olyan pedagógus, akinek doktori disszertációjának címe: „A nevelő mint gyógyító” lesz.

Reméljük ez a kis könyvecske is hozzájárul ahhoz, hogy a fenti kívánságunk mielőbb teljesüljön.

(Az „Egészségtan ’’ oktatása azóta sem került be a Nemzeti Alaptantervbe.)

_____________________________________________III. Könyvsorozatunkról

KISLEXIKON

(2014)

(Tagjaink és meghívott barátaink rövid életrajzát tartalmazza.)

221