Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
III. Könyvsorozatunkról
magyarság történetének e keserves korszakában. Talán nem szokványos módon arra a meggyőződésre jutottam, hogy a méltató szavak helyett beszéljenek ez egyszer viaskodásának pőre tényei és maguk a nemzet sírásói. Engedje meg, hogy bemutassak egy beszédes dokumentumot, siralmas jellemzőjét legújabb kori nyomorúságunknak. A volt uralkodó párt legfelső vezető testületének ülésén készült a jegyzőkönyv, és hála a történelem nemtőjének, hiánytalanul megmaradt a könnyen feledő utókor számára. Szemben a mindent suba alatt elrendező maffia-stílussal, amit a hatalom ma is követ, az író 1981 októberében „Száz év” című tetemrehívó tanulmányát, amelynek közlését mindenütt elutasították, egyenes nyíltsággal megküldte a párt vezető testületéinek. Minthogy további huszonkét magyar író is aláírta, a Politikai Bizottság nyilván nem tehetett mást, napirendre tűzte az ügyet. Óvatos undorral körülbeszélték, majd némi tanakodás után valaki tétován megkockáztatta, hogy talán engedélyezni kellene a megjelenését, természetesen kellően megszelídítve mondanivalóját. Részlet a jegyzőkönyvből, szöveghű másolatban: „ KÁDÁR JANOS elvtárs: Tessék, Óvári elvtárs. ÓVÁRI MIKLÓS elvtárs: Szóval én egy kicsit mást javasolnék. Azt, hogy ne a Fekete Gyula cikke alapján legyen erről vita, hanem fejtsük ki a mi álláspontunkat egy cikkbe. Ahhoz hozzászólhat a Fekete is. A hülyeségeit is. Persze azért kulturáltabb formában, mint ahogy itt. Elmondhatja, pár hozzászólás lehet. Nem fogják támogatni egyébként a Feketének ezt a cikkét. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Szóval, Havasi elvtárs. Én olyan körülmények között kaptam kézhez, hogy én ezt nem olvastam el. De valamit én tudok róla. Ez egy demagóg cikk. És ezért a kinyomtatásával nem értenék egyet, és főleg nem, hogy az Élet és Irodalomban. Nézze, a különböző ilyen ellenzéki elemek össze meg vissza, vagy ők maguk kitalálták, vagy a tanácsadóik kitalálták. Olyan kérdéseket tolnak előtérbe, amivel mindig lehet az inget szaggatni, vért, verejtéket, és zokogni, sírni, stb. Csak csinálni nem lehet sokat. Ilyen a romániai nemzetiségi politika, a magyarok kérdése, és a népesedés. A harmadik a szegények, vagy mi az isten... az a szociálisan tönkrement emberek. És ők ezen lovagolnak, ez egy okos taktika egyébként részükről. Úgyhogy ilyen demagóg formában nem Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 186