Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
II. A Százak Tanácsa nyilatkozatai, állásfoglalásai, meghívói, emlékeztetők, levelek (1998-2017)
Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa 2 valódi problémái sokkal inkább az uniós szabályozásnak a hiánya jelenti, azaz a földszerzés területén az P.urópai Bíróság esetjoga ad csak szabályozási fogódzót a tagállamoknak, de az elveket egységesen lefektető uniós irányelv ezidáig nem került elfogadásra. Ennek hiányában azonban nehezen biziosithaló a tagállami szabályozások harmonizációja és az uniós joggal való elvi összhangja. A Kormány a vonatkozó hazai jogszabályi környezet kialakítása során a fenti keretek között is folyamatosan arra törekszik, hogy a termőföldek magyar tulajdonban tartását, és a helyben lakó földművesek tulajdonszerzését és valós földhasználatát tudja garantálni. 11. A 1666/2015. (IX. 21.) Korm, határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló ajánlás tárgyában: Nem értek egyet a Földet a Gazdáknak! Program földértékesíiéscinek felfüggesztésével, tekintettel arra is, hogy az eddigi, 2015. november 16. óta zajló földárverések során jelentős érdeklődés mutatkozik az állami földek megvásárlása iránt. A Nemzeti Földalapkezetö Szervezet (a továbbiakban: NFA) állal eladásra hirdetett földek mintegy 60%-a értékesítésre kerül, ami érdemi, komoly érdeklődést igazol a gazdák részéről. Az ajánlás azon állítása, hogy az állam költségvetési forráshiányra hivatkozva tagadja meg az állami földvagyon gyarapítását, tényszerűen cáfolható, figyelemmel az alábbi tényekre. A Kormány 2010 óla minden korábbinál több költségvetési forrást biztosított például a védett természeti területek állami tulajdonba vételének fokozására. Ennek eredményeként mintegy 5 milliárd Ft-os forrásból az elmúlt 5 évben több mint 8000 hektár terület került állami tulajdonba és nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésbe. Emellett az NFA minden évben milliárdos nagyságrendben (pl. 2015-ben 2 Mrd Ft értékben) vásárolhat földeket a törvényben biztosított elővásárlási joga alapján. Az állami földvagyon tehát bizonyílhalőan nő. Az ajánlás azon állítása is cáfolható, hogy az állami földek haszonbérlőit olyan elővásárlási jog illemé meg, amely alapján biztosítható a tulajdonszerzésük eladás eseten. Ugyanis az NFA által megkötött haszonbérleli szerződések mintegy 90%-a csak 2013-ban vagy 20lében lépett hatályba, a bérlőknek pedig 3 éves folyamatos bérleti jogviszony fennállása szükséges ahhoz, hogy más jogosultakat megelőző elővásárlási jogot szerezzenek, Emellett azon földeknél, ahol jogi személy a haszonbérlő, olt a bérlőnek semmilyen elővásárlási joga nincs, hiszen jogi személy nem szcrc2hcl földtulajdont Magyarországon. Tehát a fentiek alapján kijelenthető, hogy az állami földek egy részének (összesen maximum 19%-ának) tervezett értékesítése nem ellentétes az ország érdekeivel, emellett tényként rögzítendő, hogy alkotmányos felhatalmazás alapján, a Nemzeti Földalapról szóló törvény sarkalatos rendelkezései szerint valósul meg. Kérem a fenti tájékoztatás szives elfogadását, Budapest, 2015. december,,ft „- Bali Gabriella tiikárságvcz*l& asszony, Min M/M&W2/2 (2015) lér 1-3.) K . i. K» jW L*. fér n T<^t ,Ou I); 03721*»* 0072 136