Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
I. A Százak Tanácsa létrehozása, története
I. A Százak Tanácsa létrehozása, története Ajánlásokat a nemzetnek, és a politikának. Elsősorban ezekben a témákban készítettünk ajánlásokat, állásfoglalásokat, adtunk ki közös köteteket. Tettük ezt azzal az igénnyel melyet dr. Hegedűs Lóránt református püspök Úrtól tanultunk (és fogadtunk el legtöbben): Első a szellemi intellektuális becsületesség, mert a szellemi romlottságból, megvesztegetésből, közömbösségből származó intellektuális becstelenség félrevezeti, élettől és erkölcstől elidegeníti, szalonképesnek látszó módszerekkel rothadásos pusztulásba viszi határon inneni és határon túli nemzedékünket. Feltétlen becsületesség szükséges - mindenek előtt az értelmiség részéről - közéletünk diagnózisa és terápiája szempontjából egyaránt. A szellemi intellektuális színvonal, a szellemi intellektuális bátorság szükségessége mellett a realizmusra és aktualizmusra is figyelmeztetett, hiszen a világ sorsa és benne a magyarságé bizony aggodalomra ad okot. Jogos persze a kérdés, hogy kifejtett véleményünket a döntéshozók figyelembe veszik-e? Tudják-e, akarják-e hasznosítani javaslatainkat? Ebben korántsem lehettünk bizonyosak, főleg a szocialista-liberális kormányzás idején - de fel kellett tételeznünk mindenkiről a jót. Abban azonban biztosak voltunk, hogy nem a gazdaság gondjai a legnagyobbak, hanem erkölcsi romlásunk, a közbizalom megrendülése. Hogy kifejtett véleményünket a döntéshozók figyelembe veszik-e? Tudják-e hasznosítani javaslatainkat, abban korántsem vagyunk bizonyosak. De abban igen, hogy nem a gazdaság gondjai a legnagyobbak, hanem erkölcsi romlásunk, a közbizalom megrendülése. A magyarság fizikai és lelki hanyatlásának oka: rossz életminőségünkben, identitás zavarunkban, erkölcsi erőtlenségünkben található. Ezt minden kétséget kizáróan bizonyította tagtársunk dr. Kopp Mária és férje dr. Skrabs- ki Árpád professzor egész életművével. Szekfü Gyula írta, hogy történelmünk első félezer sikeres évét a Kárpát-medencében, jellemünk határozta meg, a Mohács utáni félezer évben pedig a történelem határozta meg jellemünket. Babits Mihály szavaival a nemzet: „ úgy támolyog az idők sikátorán, / mint átvezetett rab a fogház udvarán, / börtönből, börtönbe... ” 11
