Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
IX. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A katonai felderítés a pártállamban, átalakítása a rendszerváltoztatás során
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. szolgálat', a rádió- és rádióelektronikai felderítő szolgálat; a hadműveleti, harcászati és csapatfelderítő szolgálat', az elemző, értékelő és tájékoztató szolgálat; illetve a támogató, kiszolgáló és adminisztratív szervezeti egységek. A VSZ időszakában bizonyos területi munkamegosztás jött létre. Magyar- országnak a Duna-völgyi és az észak-olasz hadműveleti irány katonapolitikai és katonai felderítése jutott. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló legális és illegális erőt, eszközt és módszert be is vetett. Ebben az időben az illegális ügynöki hírszerzés kapott prioritást. Ez a tevékenység folyt többek között az operatív (hírszerző) szolgálaton belül. A katonai felderítés és hírszerzés fontos területe volt a rádiófelderítés. Erre szolgált a rádió-felderítő (rádióelektronikai felderítő) szolgálat. A csoportfőnökség alárendeltségébe tartozó 3. Önálló Rádió-felderítő ezred, majd dandár képes volt - többek között - a NATO-repülőgépek és haditengerészeti hajóegységek tevékenységének megfigyelésére, elektronikai adatainak meghatározására és rádiólevelezéseinek rögzítésére is. Katonai rádiófelderítésünk a saját műszaki-technikai fejlesztéseink eredményeként, már az 1970-es évektől kezdve egyre hatékonyabban volt képes a morzétól a műholdas híradásig, az RH és az URH irányméréstől a rádiólokációs (rádiótechnikai) felderítésig bezárólag a megszerzett információk értékelésére és feldolgozására.23 Az MNVK-2. Csoportfőnökségnek biztosítania kellett a vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges, a várható vagy feltételezhető ellenség háborús terveire, elgondolásaira, szándékaira, harckészültségi és mozgósítási rendszerére, a hadszíntér előkészítettségére és egyéb adatokra (felsorolása e tanulmány terjedelmi korlátái miatt is szinte lehetetlen) vonatkozó adatokat és információkat. Az illegális szolgálaton kívül ebben fontos szerepet játszottak a legális pozíciók, például az attaséhivatalok is.24 A Tájékoztató Szolgálat, illetve a Felderítő Harcálláspont szünet nélküli, folyamatos munkarendben biztosította Magyarország állami és katonai vezetőinek tájékoztatását, illetve végezte a VSZ tagállamai katonai felderítő szolgálataival történő kapcsolattartást, valamint a napi információcserét.25 (Ez utóbbit sokszor szolgai módon, ahogy ezt a Belovai-kémügy is bizonyítja.) Közelítve a rendszerváltoztatás idejéhez, vizsgálat tárgyát kell képeznie az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendeletet (tvr.), 23 Gyaraki-Pados , 17-18. 24 Tömösváry, 6-8. 25 Tömösváry, 1-2. 98
