Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

IX. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A katonai felderítés a pártállamban, átalakítása a rendszerváltoztatás során

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában 11.

A sokrétű feladatnak megfelelően, az osztály szervezete is összetett és változatos volt.17

AII. világháború alatt mind a katonai, mind a polgári hírszerzés feladatait képezte az államok potenciáljának, általános és katonapolitikai viszonyainak és lehetőségeinek a nyilvántartása, a hírszerző szervek kiképzése és vezetése, a technikai és egyéb eszközökről való gondoskodás, valamint a diplomáciai és más ügyek.

3. Katonai felderítés és hírszerzés a II. világháború után (1945-1949)

Magyarország vesztesként került ki a II. világháborúból. A szovjet hadsereg hadműveletei 1944 augusztusában kezdődtek Magyarországon, és 1945 elején (hivatalosan 1945. 04. 15-én) elhagyták az ország területét.

Magyarország a szovjet érdekzónába került. Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény ismét szigorú feltételeket szabott mind az ország, mind a hadsereg, mind a titkosszolgálatok számára.

A katonai titkosszolgálatok újraszervezését a nulláról kellett kezdeni. Csak úgy, mint az első világháborút követően, a katonai hírszerző és elhárító szervezetek vegyesen alakultak meg, melyben továbbra is a katonai elhárítás dominanciája érvényesült. Az elhárítás dominanciája - főleg kezdetben - logikusnak tűnt, mivel a sokáig „felszabadításnak” nevezett szovjet megszállás, illetve a „ránk kényszerített” kötelezettségvállalás okán a legfontosabb feladatunk a katonai bűncselekményeket elkövetett személyek felderítése és letartóztatása, a szolgálatra jelentkező tisztek igazolási eljárásának a megkezdése, az elhurcolt katonai javak és hadfelszerelések felkutatása, a honvédelmi miniszter személyes biztonságáról való gondoskodás, illetve a hadiüzemek nyilvántartásba vétele és az anyaggyűjtés volt.

17 A változó helyzet függvényében törzsből, Központi Offenzív (hírszerző) alosztályból („KOFFA”), Defenzív (kémelhárító) alosztályból („DEF”), Vonalasán nyilvántartó, elemző, értékelő és jelentő alosztályból („NYÍL”), Saját rejtjelző alcsoportból(„R”), Rádióadások vételével és desifrírozásával foglalkozó, idegen rejtjelmegfejtő alcsoportból („X”), Laboratóriumból („F”), Elvi és mozgósítási alosztályból („M”), Közigazgatási - postázó, irodai és irattári - csoportból („P”), Saját katonai attasék ügyeivel foglalkozó csoportból, Külföldi katonai (véderő) attasékkal összekötő csoportból, Szabotázs és bakteriológiai csoportból, Sajtó és propaganda csoportból, valamint Személyi, pénzügyi és anyagi-technikai csoportból („K”) állt.

90