Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Főosztály, pontosabban mondva ez a szerv kettős alárendeltségi viszonyban volt, de az az igazság, hogy munkájának irányítását én gyakoroltam.”23 A Katonai Főosztály négy osztályra tagozódott, amelyek alosztályokból álltak. A főosztály létszáma a megalakulásnál 696 fő, míg 1953-ban 1052 fő volt.24 Ez az adat azonban megtévesztő, hiszen a munkafeltételeket a „védett” egységek biztosították, így a biztosító erő elszámolása tovább növelte volna a szervezet létszámát. Az I. Osztály (Katonai Kémelhárító osztály) a Néphadsereg kötelékébe tartozó valamennyi egység és intézmény körében irányította a hálózati munkát. A szervezeten belül az I/A alosztály a Honvédelmi Minisztériumnak és a vezérkarnak, az FB alosztály a MN csapatainak és katonai kerületeknek, az I/C alosztály a katonai tanintézeteknek, katonai akadémiáknak, az I/D alosztály a MN hadtápszerveinek, katonai raktáraknak, kórházaknak dolgozott. AII. Osztály (Határőrség és Belső Karhatalom osztály) a határőrségnek, a (II/A alosztály) Belső Karhatalomnak, (II/B alosztály) a Budapesti és megyei rendőr-kapitányságok és a rendőrség tanintézményeinek (II/C alosztály) dolgozott. A III. osztály (Katonai Figyelő és Operatív Ellenőrző Osztály) feladata a haderőből politikai okokból eltávolítottak és a magyar királyi honvédség tisztjeinek a megfigyelése, háborús és népellenes bűnöket elkövető személyek felkutatása és a külföldi ügynökök felderítése volt. Ezen belül III/A alosztály figyelte a „régi” honvédség és a politikai okokból leszerelt tiszteket, a III/B alosztály ügyköre a háborús és népellenes cselekményeket elkövetők felderítése, a III/C alosztály feladata a többi alosztálynak végzett külső megfigyelés, környezettanulmány-készítés, őrizetbe vétel, házkutatás volt.25 AIV. osztály (Jogi, majd Vizsgálati osztály) a katonai elhárítás által felderített ügyek kivizsgálásával és az elkövetők felelősségre vonásához szükséges intézkedések megtételével foglalkozott. így a IV/A alosztályhoz a központi, a IV/B alosztályhoz a vidéki ügyek, míg a IV/C alosztályhoz a vádirat-előkészítés tartozott. A szervezetben volt még a Katonai Nyilvántartó (önálló) Alosztály, amely a nyilvántartást vezette az ügynöki hálózatról, valamint az ellenséges és kompromittált személyekről. 23 Kiszely Gábor: ÁVH. Egy terrorszervezet története. Budapest, 2000, Korona Kiadó, 339. 24 Gyaraki Károly: Akatonai elhárítás történetéből. Hadtudomány, 1995/1,106-114. 25 Okváth Imre II, i. m. 24. 56
