Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete, a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Dr. Helgert Imre lett volna e szempontból Pozsgay Imre elnökségének, mivel nem tudta volna a MH Parancsnoksága bevonásával „bármely politikai helyzetben, jelentős hatalmi bázishoz” juttattatni „a kommunista és posztkommunista erőket”. Mindezek után fogadjuk el, a Magyar Honvédség Parancsnokságának megszervezése egy adott történelmi helyzet „terméke”. A pártállam lebontásával valóban nem volt tartható a honvédség irányításának, vezetésének korábbi gyakorlata, így meg kellett találni az új modellt, ami a minisztérium megosztása lett, a cél pedig a civil irányítás és ellenőrzés feltételeinek megteremtése, amelyben egyre nagyobb szerepet vállalt az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága is. Németh Miklós miniszterelnök 1989-ben kétszer is volt a HM vezetői értekezletén. A követelménye világos volt, amit idéztem is, a katonák segítsék a demokratikus átmenetet. „[...] a honvédség távol tartotta magát a belpolitikai küzdelmektől, intaktsága hozzájárult az ország helyzetének stabilitásához”,68 fogalmazott később a rendszerváltó évek kapcsán Lőrincz Kálmán, a MH parancsnoka. A honvédség nemcsak a pártállamban maradt kívül a belpolitikai csatározásokon, hanem a többpárti parlamenti választások után, az úgynevezett taxisblokád alatt is. Abban a helyzetben jelesre vizsgáztak a Magyar Honvédség Parancsnokságának vezetői.69 Úgy vélem, e kérdésekben is hitelesnek kell elfogadni Lőrincz Kálmán nyá. vezérezredes, a Magyar Honvédség első parancsnokának visszaemlékezését: „A honvédelmi törvény egyértelműen rögzítette, hogy a honvédséget a honvédség parancsnoka vezeti, részletesen meghatározva jog-, hatás- és felelősségi körét. Ezt a tényt a politikai és kormányzati vezetés nem akarta értelmezni és elfogadni. Ebből személyemet és a honvédség vezetését illetően komoly konfliktusok adódtak. A legnagyobb megpróbáltatást az jelentette, hogy feladatainkat a velünk szemben tapasztalt előítéletek, bizalmatlanság, megalapozatlan vélemények és feltételezések, kiérleletlen, egymásnak is ellentmondójavaslatok, méltatlan megítélések között kellett végrehajtanunk.”70 68 A Magyar Honvédség negyedszázada, i. m. 269. - Lőrincz Kálmán nyá. vezérezredes visszaemlékezése. 69 A kérdést külön tanulmány tárgyalja, dr. Helgert Imre: Taxisblokád és a Magyar Honvédség. 70 A Magyar Honvédség negyedszázada, i. m. 269 - Lőrincz Kálmán nyá. vezérezredes visszaemlékezése. 36
