Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. kialakult biztonságpolitikai és katonai helyzettel, de a szomszédos országok belső politikai helyzetével és gazdasági lehetőségeivel sem.100 Ekkor 1990-et írtunk. Magyarország 1991 közepére hatalmi vákuumba került. A körülöttünk levő államokban az instabilitás, az államok széthullásának - fegyveres konfliktusokkal és háborúval zajló - folyamatainak lehettünk szemtanúi. Magyarország hét országgal lett határos. Az Alkotmány kötelezte a Magyar Honvédséget az ország önálló katonai védelmére. Az ellenségképünk hiányának ellenére a katonai vezetés kötelessége volt, hogy egy esetleges fegyveres támadás bekövetkezésének vagy be nem következtének mérlegelése nélkül biztosítsa a hadsereg felkészültségét és naprakészségét az ország védelmére. Ennek érdekében a - szervezetileg és technikailag jól felkészített hadsereg, kiképzett katonaállomány és szilárd vezetés mellett - megfelelő hadműveleti tervekkel kellett rendelkeznie. Ennek tett eleget a megfiatalított felső katonai vezetés is, amikor a szomszédos országok irányaiból történő esetleges betörés elhárítására megalkotta a „bármely irányból támadó fegyveres erők elleni védelem” koncepcióját. A bármely irány nem azt jelentette, hogy a katonai vezetés minden irányból egy időben bekövetkező fegyveres agresz- szióval és az ellenük való, több irányban, egyidejűleg végrehajtandó védelmi hadműveletekkel számolt. Ez egy torz elképzelés volt a politikusok részéről, ami leginkább a balliberális erőktől megszokott „szőrszálhasogatás” számlájára írható, és az új kormány és hadseregének lejáratását szolgáló gesztus volt. A „körkörös védelem” azt jelentette, hogy a magyar honvédség szárazföldi erőit a legrövidebb időn belül áthelyezve a veszélyeztetett (egy-két) irányba felveszik a harcot az országhatáron keresztül honi területünkre betörő fegyveres erőkkel szemben. Ezt biztosította a Magyar Honvédség csapatainak országon belüli egyenletes területi elhelyezkedésének kialakítása is. A délszláv háború eseményei alátámasztották a hadműveleti koncepció helyességét. Ez volt akkor az egyik ilyen veszélyeztetett irány, amelyet megfelelő erőkkel kellett biztosítani! A vezérkar a terveket korrekt módon, hadműveleti szempontból megalapozottan és a váratlan helyzetekre kiterjedően készítette el. A tervet a 10,1 „A háborúhoz - ahogy Montecuccoli is mondta - három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz.”A rendszerváltást követő években ebből volt a legkevesebb. - A mondást Raimond Montecuccoli grófnak tulajdonítjuk (Emlékiratok, 1667), holott Gian-Giacopo Trivulzio anekdotagyűjteményében (Az üdülés órái) Francesco Guicciardini marsall, már közel egy évszázaddal azelőtt, XII. Lajos kérdésére (miszerint milyen felszerelések kellenek a milánói hercegség meghódításához) így felelt: „Felség, három dolog szükséges: pénz, pénz s megint csak pénz!” Forrás: Irodalmi vademecum. 336
