Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete, a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Dr. Helgert Imre csökkentés - minthogy párhuzamosan a költségvetési támogatás is csökkent- lényegében egy kisebb méretű hadsereg szintjén konzerválja a korábbi (és jelenlegi) állapotokat.” A Németh Miklós vezette kormány 1989 végén szétválasztotta a Honvédelmi Minisztériumot minisztériumra és a Magyar Honvédség Parancsnokságra, folytatódik a kormányprogramban az értékelés. Az így kialakított szervezet egy kis létszámú „hiányos jogkörökkel rendelkező, felelős működésre kevésbé alkalmas minisztériumot” és egy túlszervezett, bizonyos kormányzati jogkörökkel is felruházott, indokolatlanul nagy létszámú, sok vezetési szervből álló parancsnokságot eredményezett. Az Antall-kormány „jelentős szervező munkát indított annak érdekében, hogy a Honvédelmi Minisztérium vezetésének jogállása egyértelműbb, tisztább és joghézagoktól mentes legyen, azaz alkalmas és feljogosított legyen a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati feladatok szervezésére, illetve ellátására”. A fentiek mellett - a kormány tervei szerint - a Magyar Honvédség Parancsnoksága hatáskörében majd továbbra is ellátja, a hadászati-hadműveleti tervezést, a csapatok operatív vezetését békében és háborúban egyaránt. „A kormány a jövőben kialakítja az egyértelmű, rendezett vezetés szervezeti feltételeit”, összegezték a feladatokat az Antall-kormány szakemberei. Ettől kritikusabban értékelte a Magyar Honvédség parancsnoksága megalakítását visszaemlékezésében Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere. Álláspontja szerint az új struktúra „a hadsereg közvetlen vezetését, irányítását kivette a honvédelmi minisztérium, a miniszter, tágabban tehát a kormány kezéből.48 [...] Amikor a közvetlen irányító jogkört elvették, a Honvédelmi Minisztérium és a miniszter hatás- és jogköre példátlan módon beszűkült, egyenesen degradálódott.”49 Nos, hosszasan lehetne elemezni a megállapításokat. Nem vitatható a kormányprogram megállapítása, miszerint a MH Parancsnokságát bizonyos kormányzati jogkörökkel is felruházták, így a minisztérium jogkörei hiányosak. Ugyanakkor, ahogy korában szóltam róla, a változások előtt - a pártállamban- a miniszter parancsadási joggal rendelkezett a csapatoknak, így a miniszter „közvetlen vezetését” valóban meg kellett szüntetni. Für Lajos miniszter a továbbiakban úgy fogalmazott, a hadsereg közvetlen irányítását [előbb a vezetésről volt szó - H. I.] kivették a minisztérium, 48 49 32 Für Lajos: i. m. 260. Uo. 261.
