Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994 védelmi kiadások iránti mind nagyobb igény közötti feloldhatatlan ellentmondás miatt a haderő fenntartása egyre nehezebbé vált. A nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások lehetővé, a társadalmi, gazdasági tényezők pedig szükségessé tették a haderő lényeges átalakítását. Ez az átalakítás, az új nemzeti haderő kialakítása a honvédség életének minden területére kiterjedően 1989-ben kezdődött, és az 1990-199-es évekre koncentrálódott. Az átalakítás hosszabb távon, több egymásra épülő periódusra bontható folyamat során vált megvalósíthatóvá.”68 A haderő csökkentése miatt a hadiipari termelés 1989 júliusától 33%-ot esett,69 és a folytatódó haderőcsökkentések miatt további 40%-os csökkenést prognosztizáltak (ami munkaerő felesleget is generált). Ezért új hadiipari koncepció kidolgozása vált szükségessé. Az 1949. évi Genfi Egyezményeket kiegészítő 1977. évi Jegyzőkönyv előírásaira70 tekintettel a polgári védelem - a kormányzati védett vezetési rendszer kivételével - kikerült a honvédség szervezetéből és a honvédelmi miniszter javaslata alapján átkerült a Belügyminisztériumhoz. Németh Miklós kormányfő 1990. május 7-én levélben fordult a honvédelmi miniszterhez,71 hogy dr. Antall József, a Demokrata Fórum elnöke kérésé68 Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Néphadsereg, majd a Magyar Honvédség Parancsnokának (1989. december 1 -1994. március 1.) nyilatkozata. In: Dr. Földes Ferenc - Kiss Zoltán - dr. Isaszegi János (szerk): A Magyar Honvédség negyedszázada. A rendszerváltástól napjainkig. Bp., 2016, HM Zrínyi Nonprofit Kft.-Zrínyi Kiadó, 266. 69 A Minisztertanács 1989. július 13-án kelt 3193/1989. sz. határozatában szereplő 26% és az azt követő további 7%-os termeléskiesés. Forrás: „A védelmi doktrína megvalósítása a Magyar Néphadseregben” című előterjesztés. Nyt. szám: 00530/17/1989 Hdm. HL MN 1980-89 HM T 42. d. 100. ő.e. 70 Az 1977. évi Jegyzőkönyv szerint a polgári védelem humanitárius, fegyver nélküli szervezetként fegyveres konfliktus esetén nemzetközi jogi oltalomban részesül. A polgári védelem szakszolgálati és önvédelmi erői alapvetően államigazgatási, társadalmi és gazdálkodási szervezetek bázisán szerveződnek, és a lakosság ez irányú felkészítését a tanácsi szervek (a későbbi önkormányzatok) koordinálják, amelyek a Belügyminisztérium irányítása alatt állnak. A nemzetközi gyakorlathoz igazítva, fő feladata a békeidőszaki ipari és egyéb katasztrófák elhárítása, elemi csapások elleni védelem és a következmények felszámolásában való közreműködés. Rendkívüli időszakokban, ebben a Magyar Néphadsereg is részt vállal. Háborús feladatait az országvédelem részeként kell kezelni, elvi irányítását a HM (MNVF) végzi. 71 A Magyar Köztársaság Minisztertanács elnökének 14-XX/1990 számú levele. HL KI 1/22 jk. 261/09/15. 323
