Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. A Magyar Néphadsereg hivatásos állománya - az új, 1989. október 23-án hatályba lépett Alkotmányra tekintettel - a Minisztertanács 1135/1989. (XI. 10) MT számú határozata52 és a honvédelmi miniszter november 8-ai utasítása53 alapján új esküt és fogadalmat tett a Magyar Köztársaság megváltozott Alkotmányára, illetve alkotmányos rendjének védelmére. A hivatásos állomány egy része az esküt és a fogadalmat az ideiglenes köztársasági elnök, Szűrös Mátyás jelenlétében, a Parlament kupolatermében tette le. Az eskütételre kötelezett tisztek és tiszthelyettesek 98, 8%-a vállalta a katonai szolgálatot a megszülető demokratikus jogállamban,54 míg 600 fő megtagadta az eskü letételét,55 így ők távoztak a testületből. 1990. március 1-jén az országgyűlés - az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvénnyel - döntött a haderő új elnevezéséről, a mely március 15-étől ismét Magyar Honvédség (MH) lett. A hivatalos megszólítást az „elvtárs”, majd az ezt követő „bajtárs” helyett 1990-ben az „úr” váltotta fel. Az egyenruházatot és a jelvényeket is a nemzeti hagyományoknak megfelelően alakították át. Az Alkotmány egyértelművé tette a Magyar Honvédség alkalmazásának feltételeit a belső rend és közbiztonság fenntartásában. Kimondta, hogy a Magyar Honvédség kizárólag az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején használható fel „az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén”, és csak akkor, ha a rendőrség erői erre kevésnek bizonyulnak. Ezzel békeidőben megszűnt a hadsereg belső funkciója, vagyis az addigi - a közrend, közbiztonság fenntartását biztosító - karhatalmi feladata.56 52 Magyar Közlöny, 82. szám. 53 A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének 97/1989. számú utasítása a Magyar Köztársaság Alkotmányára való esküről a Néphadseregben. 1989. november 8. HL MN 1980-89 21. d. 62. ő.e. 54 HL KI 5/21 449/4 ö. e. - A MH vezérkar főnök referátuma az 1990. évi vezetői értekezleten. 55 286 tiszt, 287 tiszthelyettes, 27 főiskolai hallgató nem tett esküt az új alkotmányra. Ők a fiatalabb korosztályba tartoztak, így döntésük mögött vélelmezhetően a szervezetből való távozás szándéka állt. 56 A Magyar Néphadsereg karhatalmi és fegyveres biztosítási feladatait „a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény előírásainak és 316
