Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Köztársaság módosított Alkotmánya és a folyamatosan változó új jogszabályi háttér biztosította. 1990-ben megkezdődött a Magyar Néphadsereg - 1990. március 15-étől Magyar Honvédség - békeszervezeteinek átalakítása. A Magyar Néphadsereg csökkentésének és szervezeti struktúrájának radikális átalakítása még az 1990. április 23-ai választások előtt, 1989. december 1-jével, a Németh-kormány idején kezdődött, és a hivatalba lépő új, demokratikusan megválasztott Antall-, majd a Boross-kormány időszakában folytatódott. Magyarország köztársasági elnöke Göncz Árpád lett. 1990. május 2-án megnyílt az új országgyűlés alakuló ülése, s május végén mutatkozott be az Antall József vezette koalíciós kormány. Miután a parlament elfogadta az új kormány programját, letette az esküt. Az év őszén megtartották az önkormányzati választásokat is, ami egyben a rendszerváltást megalapozó politikai átmenet végét is jelentette. Az időszak fő sajátossága, hogy az országgyűlésbe és a Honvédelmi Bizottságba bekerült politikusok többsége akkor ismerkedett - a nyilvánosságtól addig elzárt - fegyveres erőkkel. Biztonsági és stratégiai képzettségük alig volt, és a katonai vezetéstől kapott szakmai tanácsokat - a rendszerváltozás kezdeti időszakában - bizalmatlanul fogadták. A hadsereggel fennálló bizalmatlanság csak a Magyar Honvédség délszláv háború időszakában tanúsított helytállásának köszönhetően enyhült. A Magyar honvédség teljes átalakítása - mint ahogyan azt a melléklet mutatja - három szakaszban ment végbe. Az első periódus 1989-1991, a második 1992-1995, a harmadik pedig 1996-tól. A jelen tanulmány - a levéltárakban már elérhetővé vált dokumentumok alapján - a Magyar Honvédség teljes átalakításának első és második szakaszát foglalja össze. tagállamait, és partneri viszony kialakítására szólította fel őket. Az Észak-atlanti Tanács október 28-ai ülésére meghívták Antall József miniszterelnököt is, aki beszédében kérte a NATO tagállamokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a három volt VSZ tagországra, Magyarországra, Lengyelországra és „Csehszlovákiára”. Az 1992-1993-ban folytatódó megbeszélések során több magas rangú NATO katonai vezető látogatott hazánkba - John M. Shalikashvili tábornok, a NATO főparancsnoka és James B. Davis tábornok, a NATO főparancsnokság vezérkari főnöke - kapcsolatfelvétel céljából. 1994. január 10—11-ei brüsszeli NATO-csúcson elfogadták a „Partnerség a békéért” programot és a Magyar Köztársaság csatlakozását az Észak-atlanti Szövetség „Partnerség a békéért” programjához. 308
