Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II.

Az események azonban másként alakultak. Az élet a gorbacsovi javaslatot, valamint Für Lajos és Lőrincz Kálmán által megfogalmazott katonai tömbön kívüli Európát is felülírta. „Az 1989-ben remélt és szinte egyhangúan követelt semlegesség helyett a kormány és ellenzéke egyaránt a nyugat-európai integrációs szervezetekhez és a NATO-hoz való mielőbbi csatlakozásban látta az ország gazdasági fellendülésének és biztonságának garanciáit.”28

A kormányok és a parlamenti pártok nem vállalták az 1956 örökségei között számon tartott nemzetközi semlegesség elvét, és elkötelezték magukat a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. A NATO- és az EU-tagsággal a magyar állam szuverenitásának egy részét önként feláldozta29 egy másik szövetségi rendszer oltárán.

Az 1991 nyarán kitört boszniai háború, valamint a Szovjetunió összeomlásához vezető, kemény vonalasok által kirobbantott Gorbacsov elleni puccs - amikor is a hatalmat a „Rendkívüli Állapotot Felügyelő Állami Bizottság” vette át - a közép- és kelet-európai államok saját biztonságuk garantálását a teljes körű NATO-tagságban vélték felfedezni. Az 1993. január 20-án beiktatott új amerikai elnök, Bili Clinton aztán megnyitotta a NATO kapuit a közép- és kelet-európai államok előtt. így a semlegesség csak vágyálom maradt.

A gyökeres társadalmi átalakulás folyamatában a kádári diktatúrát a parlamentáris demokrácia, a Magyar Népköztársaságot a Magyar Köztársaság, az egypártrendszert a többpártrendszer, az állami tulajdonon alapuló tulajdoni viszonyokat a magántulajdonon alapuló, vegyes szerkezetű tulajdonrendszer, a szocialista piacgazdaságot a kapitalista piacgazdaság, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát az Európai Gazdasági Közösség, a Varsói Szerződést az Észak-atlanti Szerződés,30 a Magyar Néphadsereget a Magyar Honvédség váltotta fel.31

28 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2010, Osiris Kiadó, 229.

29 Szabó Pál Csaba (szerk.): A magyar állam története, 1711-2006. Bp., 2006, Bölcsész Konzorci um, 314-315.

30 A „NATO bővítéséhez az első impulzusok a közép- és kelet-európai volt ellenzékiekből diplomatákká előlépő politikusoktól eredtek, s a javaslatot azután az amerikai és európai vezetők is magukévá tették”. 9. Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása. Budapest, 2013, Zrínyi Kiadó.

31 Az országgyűlés 1991. március 1-jei - az Alkotmány módosításáról szóló - 1991. évi XIV. törvény alapján március 15-étől a haderő új elnevezése Magyar Honvédség lett.

304