Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994 között - a NATO érdekszférájának a volt szocialista országok területére, a szovjet határok közelébe való kiterjesztésének majdani lehetőségében vélte megtalálni.25 Ezért a nyugati hatalmak - a „felszabadítás” katonapolitikai doktrínájának szellemében - egyértelmű üzenetet küldtek arra vonatkozóan, hogy a semlegesség esetén Magyarország nem számíthat nemzetközi politikai támogatásra. A Für Lajos által képviselt - Antall József miniszterelnök elképzeléseivel szöges ellentétben levő - katonai blokkon kívüliség, a „blokksemlegesség”, szerény megítélésem, meggyőződésem és magánvéleményem szerint geostra- tégiai jelentőségű gondolat volt abban az időben. Geostratégiai jelentősége akkor érvényesülhetett volna igazán, ha az ún. „Köztes Európa”, másként szólva, Kelet-Közép-Európa26 államaival, Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal összefogva egységes katonapolitikai és stratégiai elvek szerint egyezségre jutván, mindnyájan a pozitív katonai semlegességet választottuk volna. Ez lehetőséget adott volna egy több száz kilométer szélességű, észak-dél irányú, az Északi tengertől Jugoszlávia határáig terjedő, a „Köztes-Európa” területén húzódó, semleges zóna létrehozására, amely a két katonailag jelentős erőt képviselő nagyhatalmat - a Szovjetuniót (később Oroszországot), illetve a nyugat-európai államokat és az ott állomásozó NATO katonai erőit - egymástól elválassza, s ez által növelve a „zóna országainak” biztonságát. Ezzel a kelet-közép-európai államok területei kikerülhettek volna az „ütközési zónából”, és nem képeznék ma sem a szemben álló fegyveres erők („lopakodó”) stratégiai előrevonásának és szétbontakozásának területét. Gorbacsov a semlegességgel, érthető módon, maga sem értett egyet, helyette a Varsói Szerződésben való további részvételt tartotta számunkra helyes külpolitikai döntésnek.27 25 A NATO e törekvéseinek gyakorlati magvalósítása napjainkban egyértelműen nyomon követhető. 26 Für Lajos: Nemzetbiztonság és honvédelem. Biztonság- és geopolitikai áttekintés. In: Medvigy Endre (főszerk.): Magyar nemzetstratégia. 2. kötet. Bp., 2009, Magyar Konzervatív Alapítvány-Püski, 375. 27 1990 tavaszán Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter azt javasolta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletre alapozott „Európai Biztonsági Bizottságot” kellene létrehozni, amely azután a NATO és a Varsói Szerződés helyébe léphet. Ezt Vaclav Havel májusban az Európa Tanács előtt elmondott beszédében is megismételte. In: Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása. Budapest, 2013, Zrínyi Kiadó, 42. 303
