Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. 3. Magyarország a két szuperhatalom közötti hatalmi vákuumban A szovjet csapatok teljes kivonásával (1991. június 16.) Magyarország visz- szanyerte állami szuverenitását, szabad, független ország lett, és az európai demokrácia útjára lépett. A Szovjetunió 1990-92 között - NSZK kivételével16- fokozatosan visszavonta a Kelet-Európábán állomásozó megszálló csapatait. Ezzel csaknem egyidejűleg feloszlott a KGST és a Varsói Szerződés katonai szervezete, az Egyesített Fegyveres Erők Főparancsnoksága, majd maga a Varsói Szerződés is (1991.07.01.). A szovjet megszálló csapatok Kelet-Euró- pából történő kivonásával, a Varsói Szerződés megszűnésével (1991 .július 1.) és a Szovjetunió felbomlásával (1991. december 31.) megszűnt a Szovjetunió közép-európai dominanciája. A bipoláris világrendszer „egyoldalúvá” vált. Ezzel együtt hazánk a többi szocialista országgal együtt egy semleges erőtérbe, egy biztonságpolitikai vákuumba került. 1991 áprilisa és 1992 márciusa között felbomlott a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság. 1993. január 1-jén megszűnt a csehszlovák állam, létrejött a Cseh Köztársaság és az önálló Szlovák Köztársaság. Hazánk hét országgal lett határos. Európában létrejött az egyesült Németország, amely a NATO tagjaként megváltoztatta az európai erőviszonyokat. A nemzetközi színtéren egyetlen globális nagyhatalom, az Egyesült Államok maradt, amely beavatkozott a jugoszláv belháborúba. Fennállt annak a veszélye, hogy belesodródunk a délszláv háborúba. Szükségessé vált, hogy a Magyar Köztársaság kimunkáljon egy önálló biztonsági- és katonapolitikai elgondolást. Ebben a helyzetben Magyarországnak történelmi lehetősége lett volna nemzeti szuverenitásának megtartására, saját külpolitikájának megválasztására. Választania kellett azonban a katonai tömbök nélküli semlegesség és az ismételt elkötelezettség között. Az 1956. november 1-jén kinyilvánított- és három napig fennálló - semlegesség iránti vágy azonban csak vágyálom maradt. A semlegességet, mint külpolitikai irányvonalat, a rendszerváltáskor valamennyi ellenzéki párt elfogadta. Az 1989. március 15-ei nemzeti ünnepen felolvasott „Mit kíván a magyar nemzet” című kiáltvány is deklaráltan a semlegesség megteremtését tűzte a nemzeti megújhodás zászlajára, amit a 16 Az 1990 szeptemberében aláírt - úgynevezett 4+2 - szerződés értelmében a szovjet-orosz csapatok még 1994 augusztusának végéig maradhattak Németország területén. 300
