Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete, a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Dr. Helgert Imre és napjainkban is rendelkezik alkalmazási tervekkel, melyeket a mindenkori állami [köztársasági elnök, miniszterelnök] vezetés hagy jóvá.) A tervek módosítása ellenére azonban a katonai szervezetek fegyverzete, struktúrája, a csapatok elhelyezése nem felelt meg a védelmi feladatokból adódó elvárásoknak. A Magyar Néphadsereg erői döntően a nyugati irányban, a Dunántúlon voltak elhelyezve nagy tömegű támadó fegyverzettel (több mint 1 000 db harckocsi volt a szervezetekben). 1989 tavaszán napirendre került a Magyar Néphadsereg (honvédség) 1991-1995 közötti fejlesztési elgondolása. A meghozandó döntéseket befolyásolta hazánk egyre romló gazdasági helyzete (amire Németh Miklós miniszterelnök utalt a december 1-jei HM vezetői értekezleten), továbbá a világpolitika színpadán az enyhülési folyamat térnyerése. 1989 januárjában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten, Bécsben megállapodás született a NATO és a VSZ között az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek korlátozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről. (Az EBEÉ Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, később névváltozás után, EB Együttműködési Szervezet, 1975-ben hozták létre, székhelye Bécs. Rendeltetése, korai figyelmeztetés, válságmegelőzés, válságkezelés. Az EBEÉE 1990. november 19-21. között megtartott párizsi csúcstalálkozója előtt, 19-én írták alá a NATO és a Varsói Szerződés hat tagállamának országai az európai hagyományos fegyverek erőkről szóló megállapodást, melyben a felek jelentős csökkentést vállaltak.) A Magyar Néphadsereg 1991-1995 közötti fejlesztési lehetőségeiről készült jelentést38 - mivel ekkor még fennállt a haderő pártirányítása - 1989. február 3-án tárgyalta az MSZMP Jogi és Közigazgatás-politikai Bizottsága. E szervet Grósz Károly, az MSZMP főtitkár 1988 novemberében - miután a miniszterelnöki feladatokat átadta Németh Miklósnak - hívta életre, mint a munkáját segítő konzultatív testületet. Ennek tagja volt Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter is. Az előterjesztés kritikusan elemezte a haderő helyzetét. Megállapította, az 1980-at követő két ötéves tervben érvényesített, néphadsereget érintő költségmegvonás miatt, jelentősen romlott a haderő technikai színvonala. A hazai gyártású páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) mintegy 90% válik használhatatlanná, a gépjárművek mintegy 40%-át kell lecserélni a következő 38 28 HL MN 1980-1989 f. HM T 22. d 69. ő. e. - Feljegyzés az MN 1990-1995 közötti fejlesztésre vonatkozó MSZMP PB (Politikai Bizottság) előterjesztés megvitatásához.
