Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése Az országgyűlés a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba történő békés politikai átmenet elősegítése érdekében, - az új alkotmány elfogadásáig - módosította Magyarország Alkotmányát. Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondta, hogy: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magába foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen [kiemelés M. Gy.] nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa, vagy taníthassa.” Ez felülírta az 1990. évi IV törvényt, amely már nem felelt meg az alkotmányos előírásoknak. Ezzel egyidejűleg megerősítette, hogy „a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól szétválasztva működik”. „A Magyar Köztársaság az állam és az egyházak szétválasztásának elvére alapozódik, ami már kevésbé az egyházak politikai-hatalmi privilégiumaira, hanem sokkal inkább az állam korlátozására utal. Az állam nem alkalmazhat állami kényszert egyházi szabályok érvényesítésére, az egyházakat azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik (nem érheti őket állami diszkrimináció), és nem utolsósorban az állam nem hozhat létre felügyeleti szervet az egyházak irányítására. Az egyházak bármilyen szociális, egészség- ügyi és művelődési, tevékenységet végezhetnek, amelyet törvény nem tart fenn kizárólag állami szervek vagy intézmények számára. Az egyházak szervezeti struktúrájuk alakításában es működtetésében autonómiát élveznek.”42 Mint látjuk, a demokratizálódás folyamatában sem a vallás „egyénileg” történő gyakorlása, sem pedig a katonai „szervezet működési rendjével összhangban” törvényi kitétel nem állta ki az idők próbáját. Az Alkotmány szerint a vallás gyakorlása a legáltalánosabban a közösségekben történik, amit a honvédségen belül a törvény addig nem tett lehetővé. Ezt az anomáliát csakis a törvény megváltoztatásával és a tábori lelkészet újraszervezésével lehetett felszámolni. http://www.ktp.hu/document/tabori-lelkeszi-szolgalat-es-katolikus-tabori-puspokseg-uj- jaszervezes-1994-majus-végéig Letöltve: 2016.05. 14. 42 Szabó Pál Csaba (szerk): A magyar állam története, 1711-2006. Bp., 2006, Bölcsész Konzorcium, 347. http://mek.oszk.hu/04800/04807/04807. pdf Letöltés: 2016. július 16. 277
