Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése meggyőződését, a lelkiismereti szabadság jegyében biztosítja mindenki számára vallása szabad gyakorlását. Érthetően ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a vallásos érzést ne használhassák fel a népi demokratikus rendszer, a néphatalom, a szocialista fejlődés ellen irányuló eszmék vagy ilyen irányú cselekmények céljaira. Népi demokráciánknak az egyházakkal vallási kérdésekben nem is voltak soha nézeteltérései, [sic!] Akadt azonban egyház, amellyel politikai nézeteltéréseink voltak, mert a római katolikus egyház, amelyre régi és új tehertételként nehezedik Mindszenty középkori, feudális politikája és személye - sajnálatos módon -, politikai harcot kezdett a népi demokratikus rend ellen. A kormány illetékes szervei és a Magyarországon működő összes egyház - közöttük a római katolikus egyház - képviselői között lefolyt tárgyalások a kormány novemberi nyilatkozatának megfelelő eredményre vezettek.”'4 1957. augusztus 13-án a Politikai Bizottság, tiltakozásul a hazai katolikusokat bátorító szentszéki megnyilatkozások miatt, erőteljes adminisztratív intézkedéseket foganatosított. Megtiltották a vatikáni dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A 22. törvényerejű rendelettel szabályozták, hogy a püspökkari konferenciák összehívásához előzetes állami engedély szükséges, és a jelentősebb egyházi állásokat csak állami hozzájárulással lehet betölteni. A kinevezett miniszteri biztosok folyamatosan a püspökségek épületeiben tartózkodtak, és ellenőrizték az egyházmegyék kormányzását. A Belügyminisztérium pártutasításra mintegy 40-50 papot közbiztonsági őrizetbe vett, a püspökök egy részét házi őrizetbe helyezte vagy visszavonulásra kényszerítette. Számos - a forradalom alatt szabadult - papot ismét bebörtönöztek, és sor került újabb letartóztatásokra is.19 20 Az egyházi üldözések, a „klerikális reakció” elleni harc, 1961-re érte el tetőfokát. A Politikai Bizottság (PB) 1958. június 10-ei határozata szerint az egyházpolitika legfontosabb feladata az, hogy fenntartva a marxizmus-leninizmus elveit a vallásos világnézettel szemben - együttműködést valósítsunk meg az egyházakkal a szocializmus és a társadalmi haladás érdekében. Ez az együttműködés politikailag szükséges, mert az egyházakkal kiélezett harc elvonná és megosztaná erőinket. Az együttműködés lehetséges, mert az egyházon belül jelentősek azok az erők, 19 Az országgyűlés 33. ülése 1957. május 9-én, csütörtökön. 20 Soós Viktor Attila Az egyházpolitika és azt végrehajtó intézmény, az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 után. RubiconOnlinePlusz, 2017/4. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/ az_egyhazpolitika_es_azt_vegrehajto_intezmeny_az_allami_egyhazugyi_hivatal_1956_ után Letöltés: 2017.04. 20. 265
