Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése oda vezettek, hogy 1950. augusztus 30-án megköttetett a kompromisszumos megállapodás a kormánnyal. A püspöki kar elismerte a Magyar Népköztársaság államrendjét és alkotmányát és azt, hogy: az egyház törvényei szerint eljárnak azokkal szemben, akik fellépnek a népköztársaság ellen; a jövőben felhívja a híveket, hogy működjenek közre az ötéves terv megvalósításában; a papságot intette a mezőgazdaság szocialista átszervezése ellen való fellépéstől; a jövőben támogatja a békepapi mozgalmat. A Magyar Népköztársaság kormánya ugyanakkor garantálta az Alkotmányban egyébként is lefektetett vallásszabadságot, valamint a katolikus egyház működésének szabadságát. Abban reménykedve, hogy a katolikus egyház fokozatosan elveszti vonzerejét, felajánlotta, hogy az egyház elemi szükségleteinek fedezéséről gondoskodik. 18 évig arányosan csökkentve megfelelő összeget utal ki az egyházi célokra, és garantálta a papság illetményének kifizetését.11 Egy héttel a kormány és a püspöki kar megállapodásának aláírása után kihirdették az Elnöki Tanács 1950. évi 34. számú törvényerejű rendeletét, amely megvonta a magyarországi szerzetes- rendek működési engedélyét. Nem vonatkozott a rendelet a katolikus egyházi iskolákban a tanítás ellátásához szükséges megfelelő számú férfi és női tanító rend működési engedélyére.12 Az állam és egyház közötti viszonyt azonban a megegyezés sem tudta maradéktalanul szolgálni, ezért adminisztratív eszközök bevetésére is szükség volt, amit a BM titkosszolgálatának III/III. osztálya biztosított.13 A „kommunisták mindent elkövettek, hogy megtörjék a katolikus egyház ellenállását. 1950. június elején Révai József foglalta össze a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége előtt a klerikális reakció elleni harc eredményeit és a párt előtt álló feladatokat. Révai beszédében leghatározottabban a püspöki 11 Szabó Csaba (szerk): AGrősz-per előkészítése, 1951. Bp., 2001, Osiris Kiadó-Budapest Főváros Levéltára, 16. 12 Magyar Közlöny, Bp., 1950. szeptember 7., 1551-56. A rendelet 23 férfi (2582 taggal) és 40 női szerzetesrendet (8956 taggal), 635 rendházat érintett. In: Szabó Csaba (szerk): A Grősz-per előkészítése, 1951. Bp., 2001, Osiris Kiadó-Budapest Főváros Levéltára, 17. 13 A III/III. Belső Reakció (és Szabotázselhárító) Csoportfőnökségen belül az egyházakban, szektákban, volt szerzetesek között, emigráns szervezetekben - a III/I. Csoportfőnökséggel együtt - az elhárítást a III/III-1. osztály; a római katolikus egyházzal szemben a III/ III-1-a; a római katolikus egyház vezetésével és intézményeivel szembeni elhárítást a III/ III-1 -b; míg a protestáns és egyéb vallási mozgalmakkal szemben a III/III-1 -c végezte. 261
