Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete, a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása
A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete... szervezetei felett. Itt egy megjegyzés, úgy vélem, megkerülhetetlen. Az irányítás fogalma később sok félreértést okozott. Számosán, talán rosszindulatból, úgy értelmezték az új rendet, a minisztert leértékelték, s ez a minisztérium későbbi operatív működését akadályozó lépés volt. Az új struktúra azonban nem zárta ki azt, hogy a miniszter feladatot szabjon a Magyar Honvédség parancsnokának és rajta keresztül a honvédségnek. E rendben a miniszter nem volt illetékes, hogy közvetlenül feladatot adjon a katonai szervezeteknek, például az 5. hadsereg parancsnokának, ami korábban természetes volt. Ugyanakkor a Magyar Honvédség Parancsnoka az alárendeltségébe tartozott, így a miniszter a MH parancsnoka bevonásával irányította és nem vezette a honvédséget. (E kérdések értelmezéséről 1991 szeptemberében - Für Lajos honvédelmi miniszter előterjesztését követően - alkotmánybírósági határozat született. Az Alkotmánybíróság a 48/1991 (IX 26) AB határozata (Magyar Közlöny, 1991.09. 26., 103. szám). A miniszter e rendben, a polgári demokráciákban elfogadott gyakorlatnak megfelelően irányította és ellenőrizte a honvédség működését. (E körben az irányítás és vezetés fogalmi körének értelmezése nagyon fontos. A vezető az adott szervezeten belül van (Magyar Honvédség parancsnoka), így közvetlenül szab feladatot (ad parancsot), míg az irányító személy (a miniszter) a szervezeten kívül álló vezető, aki így közvetve, a szervezetet vezető személyen keresztül van hatással a szervezetre.) A Honvédelmi Minisztérium felépítése az átalakítás után a következő lett: Miniszteri Titkárság, Társadalompolitikai Főosztály, Igazgatási és Jogi Főosztály, Sajtó és Információs Főosztály, Közgazdasági Főosztály, Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonságpolitikai Főosztály, Szervezési és Ellenőrzési Főosztály. A minisztérium élén a tárcavezető, a miniszter állt, aki közvetlenül irányította a minisztérium államtitkárát, a miniszterhelyettest és a honvédelmi minisztériumi hivatalvezetőt. A miniszter közvetlen tanácskozó testületéként működött a HM Kollégiuma, amelynek állandó tagjai volt a miniszterhelyettes, államtitkár, MH parancsnoka, MH vezérkari főnöke és HM hivatalvezető, valamint meghívott résztvevői, a témákban illetékes HM főosztályvezetők, az MH Parancsnokság csoportfőnökei. A HM Kollégium tagjai alapján látható, szoros munkakapcsolat volt a HM és a MH Parancsnokság vezetése között. A Magyar Honvédség Parancsnoksága végezte a továbbiakban a honvédség szakmai irányítását, a csapatok folyamatos, operatív vezetését. Kidolgozta a honvédség fejlesztésének, harckészültségének, a haderőnemek 23
