Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása
A Szovjet Fegyveres Erők... kivonása tői kezdődő folyamatának részeként került sor a szovjet csapatkontingensek Csehszlovákiából és Lengyelországból való teljes kivonására is. 3. A szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról A szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról 1989. április 25-én kezdődött, és július végéig tartott. Ekkor indult haza Kiskunhalasról a 13. szovjet harckocsi-gárdahadosztály, majd május 19-én Sárbogárdról és Debrecenből is távoztak a szovjet alakulatok. Laktanyáikat a Dunántúl nyugati területeiről hátravont szovjet alakulatok foglalták el. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter - a kormánynak felterjesztett - jelentése szerint a részleges csapatkivonás keretében kivonásra került 11 300 fő, 470 harckocsi, 200 löveg és aknavető, 2900 különböző típusú gépjármű. Jelezte továbbá a kormánynak, hogy csökkentéseket terveztek a 36. Légi hadsereg állományát érintően is. Ennek keretében felszámolják a Tökölön állomásozó vadászrepülő ezredet 45 db vadászrepülőgép kivonásával. Felszámolják a lövész és harckocsi hadosztályok helikopterosztagait, ezeket összevonják egy helikopterezredbe (57 db helikopter), amelyet Tökölön terveznek állo- másoztatni, ahol egy szállítórepülő századdal (12 db repülőgép) társbérletben települ majd. A Sármelléken és Kiskunlacházán települő vadászrepülő ezredek repülőgép állományát 40-ről 32-re csökkentik. Hasonló csökkentést terveznek a debreceni és a kunmadarasi vadászbombázó ezredeknél is. A részleges kivonást követően az osztrák-magyar határ mintegy 100 kilométeres sávjában csak légvédelmi erők maradnak. A szovjetek átadtak 10 laktanyát,46 valamint a gödöllői Grassalkovich kastélyt, és az 1957 óta kórházként működtetett, esztergomi Bazilika melletti érseki papnevelde épületét.47 A közvélemény nyomására a szovjetek a Magyarországon tárolt atomfejeket és atombombákat, többek között a Nagyvázsony körzetében települt mozgó rakétatechnikai bázison tárolt atomtölteteket és rakétákat is, már a 46 A csapatkivonással kapcsolatos adatok nemcsak a kutatók leírásaiban térnek el egymástól, hanem az egyes levéltári - sőt Annus altábornagy által készített és felterjesztett - dokumentumban fellelhető adatok is különböző számokat tartalmaznak. Ez utalhat az információáramlás torzulására, de arra is, hogy a szovjet csapatokra vonatkozó tényleges (pontos) adatokat sem a kormány, sem pedig a Magyar Néphadsereg vezetése nem ismerte. 47 Kárpáti Ferenc: Puskalövés nélkül... Bp., 2011, Duna International Kft., 97. 225
