Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. beszél. A Nyugat vezető köreiben kezdetét vette a külpolitikai stratégiájuk átértékelése. Mindenki előtt világossá vált, hogy a fegyverkezési hajsza folytatása és fokozása közös öngyilkosságot jelentene. A továbbiakban Gorbacsov kifejtette, hogy vannak olyan erők, amelyek szeretnék kihasználni a változások folyamatában elkerülhetetlen nehézségeket, hogy visszaszorítsák a szocializmust, aláássák annak pozícióit. Az új katonai doktrína megvalósítása, az elégséges védelem elvének modelljére történő áttérés a Varsói Szerződés békeszeretetét bizonyítja. Ez lehetővé tette, hogy - egyoldalúan, biztonságunk csorbítása nélkül - lényegesen csökkentsük a csapatokat és a fegyverzetet,44 A szovjet csapatok kivonása a kelet-európai államokból fokozatosan, több lépcsőben, 1978-1994 között, ment végbe. Kelet-Európábán - Magyar- országon kívül — a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Romániában állomásoztak szovjet csapatok. Az NDK-ból az első, komoly csapatkivonást 1978 és 1980 között hajtották végre a szovjetek, majd 1988 és 1991 között újabb, lassú létszámcsökkentés zajlott, amelynek során már az atomtöltetek hordozására alkalmas rakétákat is kivonták az NDK területéről. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) 1990. október 3-án történt újraegyesítése, majd a Szovjetunió 1991. december 31-én történő szétesése új helyzetet teremtett az európai térségben. Megváltozott az európai erőegyensúly, Németország Európa gazdaságilag legerősebb állama lett, ami az Egyesült Államok transzatlanti politikájának egyik fontos tényezőjévé vált. Az 1990 szeptemberében aláírt - úgynevezett 4+2 - szerződés értelmében a szovjet-orosz csapatok még 1994 augusztusának végéig maradhattak Németország területén. A kivonulást azonban már 1991-ben el kellett kezdeniük. A kivonásról szóló megállapodás aláírásakor az egykori NDK területén 777 laktanyában, 337 ezer szovjet katona, 7000 páncélozott szállító harcjármű, 3 500 tüzérségi eszköz, 800 repülőgép és 600 helikopter állomásozott összesen. A szovjetek a csapatkivonást - a szerződésben foglalt határidő előtt két héttel - 1994. augusztus 14-éig végrehajtották Németországban.45 A magyar részről kierőszakolt teljes csapatkivonás 199044 M. SZ. Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökének felszólalása a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének 1989. július 7-én tartott bukaresti ülésén MN 1980-89 231. d.409. ő. e. 45 Nógrádi György: Sok orosz katona nem is ment haza. http://www.honvedelem.hu/cik- k/16034?m=l Letöltés: 2016.05. 18. 224
