Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete, a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Dr. Helgert Imre Megmarad a HM nagyon fontos szerepe, de nem lehetséges, hogy a minisztérium egyszemélyi vezetése olyan értelemben érvényesüljön, mint eddig. Ezen majd dolgozunk.”19 A végleges koncepció csak novemberre alakult ki. A honvédelmi miniszter november közepén terjesztette fel a Minisztertanács Kabinetjéhez az „Előterjesztés - A Honvédelmi Minisztérium szervezetének, vezetési rendjének átalakítása”20 című iratot, és november végén került a kormány elé az „Előterjesztés - A védelmi doktrína megvalósítása a Magyar Néphadseregben”21 címet viselő anyag. Ez utóbbi már egybefoglalta mindazon kérdéseket, amelyekben a kormány november 30-án döntött. A döntések elhúzódásában vélelmezhetően szerepe volt a belpolitikai eseményeknek, a folyamatban levő kerékasztal-tárgyalások eseményeinek, és annak, hogy az új szervezet hiteles vezetőit korántsem volt egyszerű kiválasztani. A pártállami időkben a Magyar Néphadsereg a párt (MSZMP) irányítása alatt állt. A Néphadseregben megyei jogállású pártbizottság működött, minden alakulatnál pártszervek, függetlenített párttitkárok voltak. A Politikai Főcsoportfőnökség, amelynek vezetője miniszterhelyettes volt, fogta össze a csapatok szervezetében levő politikai munkásokat, akiknek egyben kötelességük volt az irányító párt, az MSZMP politikáját képviselni és érvényesíti. (A seregtest - ami a katonai terminológiában a hadsereg, hadtest - és hadosztály-parancsnokság szervezetében politikai osztályok, ezred, önálló zászlóalj szervezetében parancsnok politikai helyettes működött, akik egyben pártmunkásoknak is számítottak.) A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokon az ellenzék céljai között szerepelt a munkahelyeken működő pártszervek felszámolása, ami - a fentiekből kitűnik - érzékenyen érintette a Néphadsereget is. Ennek kapcsán mondta a honvédelmi miniszter a júliusi katonai tanácsi ülésen: „az ellenzék egyértelmű. Mire törekszenek? Alapvető céljuk, hogy a munkahelyen nem engedélyezik a pártok működését. Ez a maximális törekvésük.”22 Az MSZMP vezetése sem akart könnyen lemondani a pártszervezeteiről, hiszen a belátható jövőben 19 HL MN VIII. 2 1948-1989 f. HM KT 120 .d.-Jegyzőkönyv az 1989. július 11-én megtartott HM KT ülésről. 20 HL MN VIII. 2 1948-1989 f. HM T (Honvédelmi Minisztérium Titkárság) 22. d. 69. ő. e. 21 HL MN VIII. 2 1948-1989 f. HM T 42. d. 22 HL MN VIII. 2 1948-1989 f. HM KT 120.d.-Jegyzőkönyv az 1989. július 11-én megtartott HM KT ülésről. 18
