Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

XI. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Varsói Szerződés megszüntetése magyar szemmel

A Varsói Szerződés megszüntetése - magyar szemmel

így a szövetséges csapatok - személyén keresztül - közvetve betagozódtak a Szovjetunó haderejébe. Mindez persze azt is eredményezte, a szövetség főparancsnoka csak szovjet tábornok lehetett.

A Varsói Szerződés létrejötte biztosította a szovjet haderőnek egy esetleges fegyveres konfliktus alkalmára a felvonulási területeken a katonai támaszpontokat, kiképzési bázisokat (hazánkban Hajmáskér és környéke, a Hortobágy egy része stb.) raktárbázisokat, vezetési pontokat, repülőtereket (Kunmadaras, Tököl stb.).

Első alkalommal - a párt döntése értelmében - a VSZ-főparancsnok magyar helyettese a honvédelmi miniszter lett, egyidejűleg az Egyesített Fegyveres Erők állományába 2 hadtestet 9 hadosztállyal, valamint 2 vadászrepü- lő-hadosztályt jelöltek ki.11

A Magyarországon állomásozó szovjet haderő helyzetét az 1958. április 1 -jén Budapesten aláírt szovjet-magyar egyezmény rendezte, amelynek alapján - elvileg - 60500 fő állomásozhatott hazánkban.

A Varsói Szerződés vezető szervei fokozatosan alakultak ki. A szövetség legfelsőbb szerve a Politikai Tanácskozó Testület (PTT) volt, amelyen általában a tagországok kommunista pártjának a vezetője és delegációja vett részt (ebben ott volt a honvédelmi miniszter és külügyminiszter is). Az üléseire meghívták az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokát és törzsfőnökét. A PTT döntött a szövetségben részt vevő államok védelmi képességének megszilárdításával, a közös fegyveres erők szervezésével kapcsolatos kérdésekben.

A vezető szervek közé tartoztak a következő szervezetek: Egyesített Fegyveres Erők Parancsnoksága és törzse. Honvédelmi Miniszteri Bizottság (HMB), Egyesített Fegyveres Erők Katona Tanácsa (EFEKT), Katonai Tudományos Technikai Testület (KTTT), Külügyminiszteri Bizottság.

A forradalom leverése után Nagy Imre így összegezte a szövetség célját: „A Varsói Szerződés nem más, mint a szovjet katonai diktatúra ráerőszakolása a részt vevő országokra [...] a Varsói Szerződés igazi értelme tehát az, hogy az egyes országokban elhelyezett csapatok segítésével olyan politikai, gazdasági és katonai helyzetet biztosítson, amely legjobban megfelel a szovjet hatalmi katonai törekvéseknek.”12

11 Okváth Imre: i. m. 341.

12 Nagy Imrének a romániai Snagovban készült feljegyzései, 1957. MN OL A Nagy Imre és társai per iratai. XX-5-h. V, 8. k. 19-22. In: Horváth Miklós: Magyarország az atomháború árnyékában. Bp., 2016, Zrínyi Kiadó, 46.

183