Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
X. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség és a taxisblokád
A Magyar Honvédség és a taxisblokád két héttel írt a Pesti Hírlap:35 „Milyen jogi lehetősége volt a kormánynak erőszak alkalmazására. Hogy szabadíthatná fel a hidakat és a fő csomópontokat? A belügyminiszter [ekkor a miniszterelnök betegsége miatt ő látta el a miniszterelnöki feladatokat is - H. I.J írásos anyagot kér a jogi lehetőségekről, ami 26-án estére a kormány elé kerül.” A tudósítás a továbbiakban ismertette az Alkotmány e tanulmány kereteiben is áttekintett, minősített időszakait, a rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet bevezetésének alkotmányos követelményeit. Megállapította, azok bevezetéséhez nem álltak fenn az Alkotmányban rögzített kritériumok. „A rendkívüli állapot csak háborús veszélyre vonatkozik, így október 26- án természetesen nem lehetett kihirdetni”, vonta le a következtetést a hírlap. A szükségállapotról szólva, a cikk erre a következtetésre jutott: „Ez a pont tulajdonképpen kizárja a honvédség bevetését, hiszen a demonstráció nem fegyveres, nincsenek felfegyverkezett emberek az utcán.” A veszélyhelyzet kapcsán a szerző úgy fogalmazott: „Mivel október 26- án elemi csapásról szó sem volt, az országgyűlés semmilyen felhatalmazást nem adott, a kormány nem rendelhetett el jogszerűen semmit. Az Alkotmány törvénytelen sztrájk, illetve közlekedés akadályoztatása esetén a hatályos törvényektől eltérő jogszabályok és intézkedések kiadását nem teszi lehetővé.” A tudósítás végül azzal zárult, hogy az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet adott volna jogi lehetőséget a kormánynak és a Belügyminisztériumnak a fellépésre, a belügy erőivel, ami „a kialakult helyzetben semmiképpen nem volt eredményesen alkalmazható. Mindannyiunk szerencséjére ezt jól mérte fel a kormány”, zárult - bizonyára - a kormány környékéről sugallt cikk. (A cikk tartalma alapján az a következtetés vonható le, a megírást a kormány közeléből sugalmazták. Az írás nem „fülesekre” épült, konkrét információ lehet mögötte. Vélelmezem, mivel a sajtó rendszeresen felvetette a kérdést, a kormány akarta-e a honvédséget alkalmazni, megnyugtatási szándékkal készült az írás. Vagyis az állampolgár nyugodjon meg, a kormány megvizsgálta a jogi lehetőségeket, s törvények alapján döntött.) A fenti ismertetésből látható, a végkövetkeztetéssel a kormány is belátta, a honvédség erői felhasználásának nem voltak meg az alkotmányos alapjai. Mindemellett lehet úgy fogalmazni, az a pár tucat eszköz és katona alkalmazása az ország életét megbénító blokád idején nem olyan súlyú cselekmény, ami szembe megy az Alkotmány előírásaival. Ezt azonban az érintettek - vélhetőleg 35 Fekete Zoltán: Erőszak alkalmazása és a joghézag. In: Pesti Hírlap, 1990. 10. 27., 5. 137
