Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

IX. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A katonai felderítés a pártállamban, átalakítása a rendszerváltoztatás során

A katonai felderítés a pártállamban - átalakítása a rendszerváltoztatás során

Az 1995-ös Nbtv. valóban európai színvonalú, társadalmilag is támogatott jogszabály volt. Bizonyos elemeiről azonban akkor is (és ma is) viták folynak. Ezek között említendő a nemzetközi operatív és a magánbiztonsági szolgálatokkal való együttműködés szabályozatlansága, illetve az ún. „ügynökkérdés” lezáratlansága,62 amely rendkívül negatív hatással volt a nemzetbiztonsági szolgálatokra, így a KFH-ra is, bár kisebb mértékben, mint a KBH-ra.

A nemzetbiztonsági törvény megjelenésével - egyes, akkori katonai vezetők megítélése szerint - a KFH tovább távolodott az Magyar Honvédségtől, hiszen valóban kikerült az MHVK alárendeltségéből. Keleti György honvédelmi miniszter, a „Magyar Köztársaság Kormánya nevében” 1996. augusztus 12-én kiadott „Alapító okirat”63 értelmében a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal (MK KFH) 1996. március 1-jén alakult meg az MH Vezérkara Katonai Felderítő Hivatal jogutódjaként, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként.

Az Alapító okirat rögzíti, hogy „a költségvetési szerv jogi személy, önálló állománytáblával rendelkező szervezet, személyi állománya a HM-tárca költségvetési létszámkeretébe tartozik, a Magyar Honvédség létszámát nem terheli”. Feladata továbbra is a felderítés volt, de már nem a Magyar Honvédség kötelékében és szakmai irányítása alatt.

Ennek következményeként a hadműveleti-harcászati felderítés is kikerült a KFH szakmai irányítása alól. Ez az jelentette, hogy megszűnt a szervezetben a sorállományú katonák szolgálata, és a továbbiakban csak hivatásos katonák és közalkalmazottak láthattak el szolgálatot a hivatalnál.64 65 Fentiekkel is összefüggésben a KFH struktúrája^ is megváltozott. Öt igazgatóságból (Hírszerző, Rádióelektronikai Felderítő, Elemző-értékelő, Humán-, Gazdálkodási-), három főosztályból (Biztonsági, Koordinációs és Együttműködési, Pénzügyi és Számviteli), illetve az attasé állományból állt.

3. számú melléklet: „A” (bizalmas), „B” (titkos) és „C” (szigorúan titkos) típusú nemzetbiztonsági kérdőívek.

62 Gyaraki Károly - Pados Ferenc: A magyar katonai felderítés és elhárítás átalakulása. In: Biztonság - honvédelem - rendvédelem Magyarországon. Főszerk. Gyaraki Károly. Bp., 2010, KDNP Barankovics Alapítvány, 29.

63 A Magyar Köztársaság Kormánya. Alapító okirat. http://2010—2014. kormany.hu/down- load/e/ba/20000/Magyar%20Köztársaság%20Katonai%20Felderítő%20Hivatala. pdf Letöltés: 2016. 10. 02.

64 Magyar István - Gulyás József: A magyar katonai hírszerzés jelene, 1990-2008. Felderítő Szemle. Emlékszám, 2008. november, 163.

65 Magyar: i. m. 169.

109