Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
IX. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A katonai felderítés a pártállamban, átalakítása a rendszerváltoztatás során
A katonai felderítés a pártállamban - átalakítása a rendszerváltoztatás során MK ellen irányuló, támadó szándékra utaló, honvédelmi érdekeket sértő, nemzetbiztonságot veszélyeztető, MHVK tervezéséhez szükséges jogellenes fegyverkereskedelemmel, titkosszolgálatokkal, terrorszervezetekkel, nemzetközileg ellenőrzött termékekkel és technológiákkal kapcsolatos információk gyűjtése, elemzése, értékelése mellett a külföldi katonai objektumok védelme és a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelme és ellenőrzése. Az Nbtv. fontos kitétele volt, hogy az MH Vezérkari Főnöke közvetlenül is igényelhetett információkat a KFH főigazgatójától.58 Figyelmet érdemlő körülmény az is, hogy - mind a katonai, mind a civil szférában - mindenki számára világosabb előírásokat tartalmazó jogszabály született, melynek ismeretében értékelhetőbbé vált a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszere és hatásköre, és ennek alapján hatékonyabb segítséggel járulhattak hozzá a hivatalok nemzetbiztonsági munkájához. A törvényi előírások rögzítették azokat a tevékenységi határokat, melyeken belül a szolgálatok működhetnek, ami nagy segítséget nyújtott a végrehajtás rendjét meghatározó, a hatékony munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges, alacsonyabb szintű szabályozók és belső utasítások kidolgozásához. A törvényben rögzített garanciális szabályok (állampolgári jogok tiszteletben tartási kötelezettsége, személyiségi jogok védelme, az állampolgári jogok, az országgyűlési biztos, valamint az adatvédelmi biztos jogosítványai, a titkos információgyűjtésre és az adatkezelésre vonatkozó előírások stb.) megfelelően szolgálták azt az elvárható általános igényt, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenysége lehetőségének minimumára szorítását, illetve az érintett személyek hatékony jogérvényesítését alapozza meg. Az Nbtv. kimondta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - különleges eszközök és módszerek felhasználásával járó engedélyhez nem kötött és engedélyhez kötött - titkos információgyűjtést csak akkor folytathatnak, ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg, majd tételesen felsorolta, hogy a külső engedélyhez nem kötött és a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés módszerein mit kell érteni. 58 Nbtv. 13. § (2) bekezdés: „Az MHVKF a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelmi miniszter állapítja meg.” 107
