Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban aggodalmát fejezte ki, hogy amennyiben Magyarországról és Romániából is kivonják a szovjet csapatokat, a magyar fegyveres erők kezdetben nem lesznek felkészülve feladataik ellátására. Ezt Rákosi és Gerő is megerősítette, és kizárták a szovjet csapatok teljes kivonásának lehetőségét.157 A „nyugati agresszorok elleni védelem” céljából létrehozott Varsói Szerződés a két világrendszer éles szembenállásának katonai megnyilvánulása volt, ami beleillett a szovjet „előretolt hadászati védelem” koncepciójába. Az egyezmény hatályát húsz évben állapították meg azzal, hogy a „Szerződés a következő tíz évre is érvényben marad azon Szerződő Felek között, amelyek ezen időszak lejárta előtt egy évvel nem nyilvánítják ki a Lengyel Népköztársaság kormányának a Szerződés felmondására irányuló kívánságukat”, vagy „az európai kollektív biztonsági rendszer” létrejöttéig és az általános európai kollektív biztonsági szerződés megkötéséig. Az egyezmény nem érintette a szovjet csapatok állomásoztatásának kérdéseit, így azokat sem, amelyek az egyezmény megkötése előtt már az országban tartózkodtak. Csupán azt tartalmazta, hogy „az Egyesített Fegyveres Erők elhelyezése a szerződésben részt vevő államok területén, az említett államok [ti. a Varsói Szerződést aláíró nyolc állam] közötti megegyezés szerint és a kölcsönös védelem szükségleteinek megfelelően történik majd”.158 Az osztrák államszerződés (1955) megkötését és a Varsói Szerződés létrejöttét követően 1957. május 27-én létrehozott kétoldalú egyezményben rendezték159 a Magyar Népköztársaság területén „ideiglenesen” tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét, melyet az 1957. évi 54. tvr. kodifikálta. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között aláírt egyezmény160 alapján a szovjet csapatok Magyarország területén történő csapatmozgása a magyar kormány vagy a kormány által meghatalmazott hatóságok beleegyezésével, a gyakorlat jogi alap nélkül. A hadtest parancsnokságal956 nyarára elkészítette a Hullám fedőnevű hadműveleti tervet, amely egy rendszerellenes megmozdulás esetén végrehajtandó karhatalmi feladatokat tartalmazta. 157 Urbán Károly: Magyarország és a Varsói Szerződés létrejötte. Társadalmi Szemle, 1995/11. szám, 82. 158 Gombócz Márta: A szovjet hadsereg Magyarországon, 1944-1957. 159 Gombócz Márta: A szovjet hadsereg Magyarországon, 1944-1957. 160 1957. évi 54. tvr. szeptember 15-én lépett hatályba. Az egyezmény, amelyet a szovjet fél részéről Andrej Gromiko külügyminiszter és Grigorij Zsukov honvédelmi miniszter látta el kézjegyével, a csapatok létszámát és állomáshelyét nem érintette. 71
