Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban vagy nem akarták felismerni, a csapatvezetés pedig - kevesektől eltérően - nem mert vagy nem akart önállóan cselekedni. Ma, 60 évnyi történelmi távlatból mindenekelőtt azt a költői kérdést kell feltennünk, hogy vajon mi történt volna akkor, ha a Magyar Néphadsereg egységesen átállt volna a haladó szellemiséget képviselő felkelők oldalára, és kezdettől fogva szembeszállt volna a forradalmat leverő szovjet erőkkel? Mi történt volna akkor, ha a katonai vezetés a forradalom mellé állt volna, ha Király Béla vezérőrnagy másként döntött volna (például a légierő kérdésében), és bizonyos önálló kezdeményezéseknek helyt adott volna? Vajon a szovjet politikai és katonai vezetés akkor is kitartott volna eredeti elképzelése mellett? Erre a „ha és volna” kérdésekre ma már nincs igazi válasz, hiszen az igazság próbaköve a gyakorlat lett volna. A kérdésre adott válaszok - a levéltárakban feltalálható dokumentumok tartalmától és ideológiai töltetétől függően - eléggé változatos képet mutatnak. A Magyar Néphadsereget az 1956. őszi átszervezés állapotában érték az események. Az átszervezés - egy kivételével - valamennyi alakulatot érintett. Több alakulat megszűnt, mások átszerveztek, átcsoportosítottak, és kilenc új katonai szervezet alakult. Hadra fogható állapotban volt két hadtest, összesen 12 lövész, 5 gépesített, 3 harckocsi, 12 tüzér és 5 harckocsi rohamlöveg ezred, valamint 11 tüzérségi és légvédelmi tüzérezred, továbbá a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségében levő 8. hadosztály (2 lövész, 1 gépesített, 1 közepes harckocsi,1 tüzér- és 1 harckocsi rohamlövegezred). Az Országos Légvédelmi és Légierő Parancsnokság 4 honi légvédelmi hadosztállyal, összesen 10 honi légvédelmi tüzérezreddel, 2 vadászrepülő hadosztály állományából pedig 6 vadászrepülő ezreddel rendelkezett.246 Ez jelentős katonai erő volt. A sorállomány váltása miatt azonban a hadsereg hadrafoghatósága csökkent. Nagyobb előrelátással ez utóbbi helyzet sem következhetett volna be, hiszen a forradalmi változás nem máról holnapra következett be. A lengyel események miatt október 20-án a Magyar Néphadseregben elrendelték a biztonsági rendszabályok bevezetését, az őrségek megerősítését, a karhatalmi riadótervek pontosítását, de másnap azt vissza is vonták. A Honvédelmi Minisztériumban, de a felső politikai vezetésben sem érzékelték a társadalomban zajló folyamatokat, és nem mérték fel annak jelentőségét. Ezt támasztja alá az is, hogy az átszervezéssel kapcsolatos végrehajtási utasítást 1956. szeptember 26-án hagyták jóvá, az éves feladatszabó értekezletet pedig 246 Vass Jenő Sándor (szerk): A hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848-2004. Budapest, 2006, Szaktudás Kiadó Ház Zrt., 328. 97
