Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban A vezérkar elgondolása szerint a jugoszláv agresszió három fő csapás irányban bontakozhat ki: a Duna-Tisza közén, a Baranya-háromszögben és a Nagykanizsa felé vezető irányban. A hadműveleti tervet ezért e három variáció szerint készítették el. A vezérkar a háború kirobbanásának két lehetőségét latolgatta: Jugoszlávia a nyugatról indított támadással egyidejűleg önállóan déli irányból vagy Olaszországgal együtt indított volna támadást dél-délnyugati irányból Magyarország ellen, míg a második elképzelés szerint Jugoszlávia támadja meg Magyarországot azzal a céllal, hogy biztosítsa a nyugati fegyveres erők támadásának feltételeit. A vezérkar Magyarország katonapolitikai és stratégiai helyzetének értékelése szerint: „Ausztriát a négy nagyhatalom fegyveres erői megszállás alatt tartják. Ausztriának hazánk nyugati határához csatlakozó része szovjet megszállási zóna, ezért annak ellenére, hogy az osztrák kormány az imperialisták zsoldjában áll, ebből az irányból közvetlen támadási veszély nem fenyegeti országunkat.”236 A szovjet zóna határától nyugatra azonban, az országhatárunktól mintegy 20-30 kilométerre, a volt szövetséges, immáron számunkra ellenséggé vált megszálló csapatok tartózkodtak. A vezérkar ezért háború esetén egy nyugati irányból történő támadás valószínűségét sem zárta ki, ahonnan „angol-amerikai imperialisták és nyugati bérenceik koalíciós támadásával kell számolnunk” a Bécs-Budapest támadási irányban. Azt azonban valószínűtlennek tartotta, hogy Jugoszlávia nyugati szövetségesek nélkül, önállóan viseljen ellenünk háborút, hiszen a többi népi demokratikus országok katonai segítségnyújtásával szemben nem vehetné fel a harcot. Feltételezte viszont azt, hogy az imperialisták eszközül használva Jugoszláviát, önállóan, esetleg Olaszországgal együtt támadják meg hazánkat, s Jugoszlávia megsegítésének ürügyén a nyugati imperialisták támadást indítanak a háború kiszélesítése és a Szovjetunió megtámadása céljából. Ezért a vezérkar a délnyugati irányt tartotta az ország védelme szempontjából elsődlegesnek és a legveszélyesebbnek, de a nyugati irányt sem tartotta elhanyagolhatónak. A főcsapás mérés irányát Jugoszlávia területéről várták azzal a határozott céllal, hogy a Dunántúl és a Duna-Tisza közében húzódó déli határszakaszoktól Budapest felé kifejlesztett támadással, Magyarország területét kettévágva, körbezárják és elfoglalják a fővárost. 236 Összefoglaló jelentés a honvédelmi miniszter bajtárs számára, 0020. HVK. HDM. Csf. hdm. 0.-1951. szám. HL VIII.1 MN 1950/T 9. d. 2. ő. e. 93
