Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. A Magyar Néphadsereg feladatai a pártállamban A hadseregnek - a más államokkal fennálló viszonyában - külső funkciója van: az ország szuverenitásának, területi integritásának, földi és légi határainak a védelme a külső fegyveres támadással szemben. A jogállamiságot nélkülöző társadalmi berendezkedésekben, így a Magyarországon évtizedeken át tartó diktatúrákban azonban megjelenik a hadsereg alaprendeltetésétől idegen belső funkció is: a belső rend és közbiztonság fenntartása, az állam hatalmának a megvédése „a belső ellenséges elemek felforgató tevékenységével” szemben. A külső támadással szemben a hadsereg veszi fel a küzdelmet, a belső „ellenséggel” szemben a karhatalmi erők. A Magyar Néphadsereg azonban „nem rendeltetésszerű” határon kívüli és határon belüli — kényszerűen rá hárított - feladatokat is hajtott végre. A magyar hadsereg arculatát, rendeltetésszerű feladatait, szervezeti-technikai fejlesztését, alkalmazását és vezetését, valamint állományának kiképzését a hazánkban fél évszázadon át települt szovjet fegyveres erők képére formálták. Ezért nem kerülhetem meg a hadsereg szovjet mintára történő átalakításának kérdéseit és a szovjet csapatok magyarországi jelenlétéből fakadó, nem csupán az ország védelmét biztosító feladatokat sem. A hadsereg szervezeti-technikai kérdéseivel csak érintőlegesen, a hadsereg lehetőségeinek megvilágítását szolgáló mértékben foglakozom, mivel arról több szakíró és kutató, hiteles dokumentumok birtokában, igen részletesen foglakozott. Ezért a hangsúlyt a magyar hadsereg széles körű feladatainak tömör leírására igyekszem összpontosítani. A hadsereg legfontosabb feladatai voltak a hidegháború és az atomháborús hisztéria időszakában, 1948-1956 között a Magyar Honvédség szovjet mintára történő átalakítása, szervezeti-technikai fejlesztése és korszerűsítése, valamint felkészülés egy dél-délnyugati, majd nyugati irányból várható agresz- szió hadászati-hadműveleti feladatainak megoldására a háború után hazánkban maradt szovjet fegyveres erőkkel közösen, majd 1955-től a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek alárendeltségében. Ezen túlmenően, a Magyar Néphadsereg egy sor, az alaprendeltetésével össze nem függő feladatot is megoldott országon belül és kívül. Ennek a legmarkánsabb példája a Brezs- nyev-doktrínából és a szerződéses jogviszonyunkból eredő - bár kétségkívül igen speciális esete - a Varsói Szerződéshez tartozó szomszédunk, Csehszlovákia belügyeibe való fegyveres beavatkozásban való részvételünk volt. 62
