Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.

szovjet kormánynak, hanem annak megkerülésével, az SZKP KB Elnökségének számolt be a kialakult helyzetről, ékes példáját mutatva az SZKP vezető szerepének elsődlegességére. Ez az ellenőrzés a Kádár-kormány hatalmának megszilárdulásáig tartott.

Az alkotmányos deficit90 ellenére, az akkor még hivatalban levő Nagy Imre-kormánnyal párhuzamosan, megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a diktatórikus szocializmus restaurációját vállaló Kádár János elnökletével és Münnich Ferenc elnökhelyettessel.91 A hiányos összetételű Elnöki Tanács 1956. november 7-én - november 4-ére antedatálva - felmentette a Nagy Imre-kormányt, majd november 9-én törvénytelenül módosította az Alkotmányt.92

1956 decemberétől 1957 februárjáig, illetve júniusáig93 fokozatosan visszaállt az 1956 októbere előtti diktatúra államának intézményrendszere. Az 1956. október végén éledező többpártrendszer helyett ismételten az egypártrendszer élt tovább. Kádár ugyan „elismerte” a többpártrendszer létjogosultságát,94 az 1956-os események után még sem tett semmit a pártpluralizmus visszaállítására, a társadalom demokratizálása érdekében.

Az MDP jogutódjaként 1956. október 31-én létrejött az Magyar Szocialista Munkáspárt, amely az MSZMP 1957. június 27-29-én ülésező Országos Értekezletén elhatárolódott az MSZMP első Intéző Bizottságának 1956. november 4-e előtt hozott határozataitól. Elvileg és politikailag helytelennek és károsnak nyilvánította az MDP feloszlatását és az MSZMP-nek új, az MDP- től független pártként való létrehozását, ami „a párt erőinek a legkritikusabb

90 Az Alkotmányban nem szerepelt a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely a végrehajtó hatalmat gyakorló Minisztertanács jogi feladatkörét vette át.

91 28/1956. sz.NET hat.

92 26/1956. sz.NET hat.

93 A pártot vezető testületek ideiglenességét megszüntető, 1957. június 27-29. között lezajlott országos pártértekezlettel zárult. Ekkor fejeződött be a párt újjászervezése.

94 „A marxizmus klasszikusai soha nem állították, hogy a szocializmus politikai intézmény- rendszere az egypártrendszer; [...] Magyarországon az többpártrendszer felszámolása nem történelmi szükségszerűség volt, hiszen a magyar koalíció pártjai elfogadták a szocialista államrendet, hanem annak a megnyilvánulása, hogy nemcsak az ellenvélemény, de a különvélemény is megengedhetetlen. Ha nem is fogalmazódott meg így, az egyformaság, a mindennel egyetértés lett a legfőbb követelmény, az élet szinte minden területén.” Gyurkó László: Arcképvázlat történelmi háttérrel. Budapest, 1982, Magvető Kiadó, 174.

44