Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Az 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés szervezetében „Politikai Tanácskozó Bizottságot” hoztak létre, melynek határozatai a továbbiakban iránymutató volt a Varsói Szerződés tagállamai számára, szűkítette Magyarország kül- és belpolitikai mozgásterét. 1955. augusztus 19-én Czinege Lajos, az MDP KV Adminisztratív osztályának vezetője a Politikai Bizottság elé terjesztette elfogadásra a „Javaslat a Politikai Bizottsághoz a Magyar Néphadsereg pártellenőrzésére” című anyagot.88 A javaslat tartalmazta a fegyveres erőkkel szemben támasztott legfontosabb követelményeket: így többek között az MN-ben működő Politikai Főcsoportfőnökség, a politikai osztályok, a politikai helyettesek és a pártszervezetek tevékenységének szükségességét. Megerősítette, hogy „Az MDP Központi Vezetősége, illetve Politikai Bizottsága irányítja és ellenőrzi a Magyar Néphadsereg egész tevékenységét.” Javaslatot tett a honvédelmi miniszter jelentési kötelezettségeire, mi szerint: a Néphadsereg helyzetére vonatkozóan a Központi Vezetőség (Politikai Bizottság), a káderkérdésekben a Központi Vezetőség Adminisztratív Osztálya, a vezető pártszervek határozatai végrehajtásának helyzetéről pedig a KV Titkárságának jelentsen. Javaslatot tett a HM Politikai Főcsoportfőnökség, mint „a Központi Vezetőség osztálya jogán működő szerv”, a MDP KV „kiterjesztett kezének” vezető, irányító, ellenőrző és javaslattevő tevékenységére, kötelezettségeire. A Rákosi-dikta- túra örökségeként a hadseregen belüli pártszervezetek továbbra is a politikai apparátus (Politikai Főcsoportfőnökség, Politikai Osztályok) alárendeltségében működhettek, miközben egyszemélyi parancsnoki rendszerben elsődlegesen a katonai szervezetek parancsnokai voltak a felelősek a pártpolitikai munkáért (is). A hadsereg pártapparátusainak vezetőit a fontosabb területekre a felsőbb pártszervek jelölték ki. A Pártbizottságok titkárai a központi apparátus állományába tartoztak, kiemelten magas fizetésüket is onnan kapták. Rendfokozati előmenetelükről a központi vagy a felettes pártapparátusok gondoskodtak, s a hadsereg személyügyi szervei kötelező jelleggel akceptálták a pártmunkások előléptetésére vonatkozó pártdiktátumot. Ez a gyakorlat, függetlenül az időközben kiadott irányelvekben megfogalmazottaktól, egészen a rendszerváltásig végigkövethető. A politikai szervek vezetőinek és a pártapparátus titkárainak így hatalom összpontosult a kezükben, amivel sokan vissza is éltek.89 88 HLKGyAVI/a ll.ö.e.,71. 89 Bencze László: Az MDP Központi Vezetősége 1953. júniusi határozatának hatása a Magyar Néphadseregben, 4. HL MN KGy VlII/b-2. 42
