Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Október 6-án az állampárt életében is történelmi fordulat következett be, amikor összeült a párt utolsó kongresszusa, amelyen már az első napon eldőlt: nincs tovább. Ugyanott a reformok iránt elkötelezett tagjai megalakították a Magyar Szocialista Pártot (MSZP). A párt elnöke Nyers Rezső, míg köztársaságielnök-jelöltje Pozsgay Imre lett. A 13 fős elnökségbe bekerült Németh Miklós kormányfő is. A kongresszus állást foglalt a Munkásőrséggel kapcsolatban is: „A Magyar Szocialista párt támogatja a kormány elgondolását, miszerint a politikai egyeztető tárgyalások résztvevőivel konzultálva, a polgári védelem és katasztrófa-elhárítás igényeit figyelembe véve kidolgozza egy űj, nem fegyveres önkéntes és pártsemleges testület felállításának alapelveit az átalakulás módját. Ez az új testület a honvédelem integrált rendszerében, állami irányítással végzi feladatát.”48 így jutunk el az október 16-ai kormányüléshez, amikor a kormány meghozta a Munkásőrséggel kapcsolatos döntését. Itt idézem Kulcsár Kálmán, akkori igazságügy-miniszter visszaemlékezését: „Teljesen természetes volt az Ellenzéki Kerékasztalnak azon fáradozása, hogy a Munkásőrséget feloszlassák, még ha kompromisszumként fel is merült, hogy a feloszlatás után területi milícia vagy „nemzeti gárda” jöjjön létre. Az utóbbi azonban nyitott lett volna mindenki számára. Még a kormány október 16-ai ülésén is kísértett ez az elgondolás, de végül is a teljes és jogutód nélküli feloszlatás mellett döntöttünk, törvényben megköszönve a „szolgálatot”. A miniszterelnök elfogadta azt a javaslatot is, hogy a következő szombaton a Munkásőrség székházában tartandó „aktíva” ülésen ő maga jelenti be a döntést.”49 A kormányülésen ugyan némi vita kialakult a Munkásőrség kapcsán, de érdemben az átalakításáról, az „MN új szervezetének, az Önkéntes Területi Véderő” tervének megtárgyalásától már eltekintettek. A kormány utasította a pénzügyminisztert a Munkásőrség vagyonának zárolására, a honvédelmi minisztert a fegyverzet és technikai anyag átvételére, valamint a megüresedő ingatlanok hasznosításig történő őrzésére. 48 49 Kimmel Emil (szerk.): Kongresszus ’89. Budapest, 1990, Kossuth Könyvkiadó, 38-361. Kulcsár Kálmán: Két világ között. Rendszerváltás Magyarországon, 1988-1990. Budapest, 1994, Akadémiai Kiadó, 162. 368
