Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
A Magyar Néphadsereg közreműködése... különböző egységek állományából nyolc századot, megyei székhelyeken kettő, Miskolcon négy századot, továbbá a fővárosi egységek kivételével 1-3 százados egységeknél 1-3 szakaszt, 4-7 százados egységeknél 1-2 századot kellett karhatalmi-készenléti erőnek kijelölni. Egy század létszáma 121-123 fő volt. A kötelékek kijelölését július 1-jéig, míg a felkészítést 1991. december 31-éig kellett volna befejezni. Ezen elgondolás alapján tették fel néhányan azt a kérdést, ez a szervezőmunka, esetleg egy puccs előkészülete volt(?). Áttekintve azonban a társalomban végbemenő folyamatokat, a munkásőrök állásfoglalását, hangulatát, ez aligha tekinthető olyan készülődésnek, ami lehetőséget adott volna a belpolitikai helyzetbe történő beavatkozásra. Ahhoz kellettek volna még a néphadsereg és a rendőrség erői is.39 Május 8-án döntött az MSZMP KB arról, hogy a továbbiakban a Munkásőrség a Minisztertanács irányítása alá tartozzon.40 Egyidejűleg a testület hatályon kívül helyezte a Munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatot, és felkérte a Minisztertanácsot adja ki a testületre vonatkozó új jogszabályt. A Munkásőrség országos parancsnoksága, mivel immár a Minisztertanácsnak foglalkoznia kellett a szervezettel, elkészített egy kormány-előterjesztés és határozattervezetet, amelyben összegezték a működéssel (feladatokkal), irányítással kapcsolatos elgondolást. Az anyaggal kapcsolatban május 20-áig kérték a társszervek állásfoglalását. Az iratot a Honvédelmi Minisztériumban, a Jogi Főosztály és a Magyar Néphadsereg vezérkari szakemberei véleményezték, és az így kialakult álláspontot a honvédelmi miniszter (Kárpáti Ferenc) továbbította a Munkásőrség parancsnokának.41 A válasz tükrözi, a minisztertanácsi előterjesztés célja az volt, hogy a Munkásőrség feladatait és irányítását a honvédelem általános feladat- és szervezetrendszerébe integrálja. A katonák világosan fogalmaztak, ezt a célt az előterjesztés nem tükrözi. 39 A kérdéssel külön tanulmányban foglalkozom, melynek címe „Félelmek és remények. A szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása.” 40 Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a Munkásőrség további feladatairól. In: Az MSZMP határozatai és dokumentumai, 1985-1989. Vass Henrik (szerk.). Budapest,1994, Interart. 41 HLMN 1980-1989 f. HM T (Honvédelmi Minisztérium,titkárság) 37.d.-Levél Borbély Sándor MÓR országos parancsnok részére. 363
