Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. (A Németh Miklós vezette kormánynak 1989 végén valóban volt egy döntése „az elégséges és biztonságos védelem elvére alapozva” a néphadsereg állományának két éven belüli 30-35%-os csökkentésére és szervezeti módosításra.)30 Ezzel szemben az Ellenzéki Kerekasztal szándéknyilatkozata világosan fogalmazott: „Nem elég az erőszakról lemondani, az erőszak lehetőségét kell kizárni. Fel kell oszlatni a Munkásőrséget.”31 A tárgyalásokon több fordulóban foglalkoztak a Munkásőrséggel, de - nem meglepő - nem formálódott ki egységes álláspont. A megegyezést vélhetőleg az is nehezítette, hogy az ellenzék nem ismerte a testület hátországvédelmi feladatait.32 A munkásőrség a köztudatban úgy jelent meg, mint a pártbizottságok portáin szolgálatot teljesítő, a koszorúzásokon díszőrséggel tisztelgő, a rendőrséggel járőröző és karhatalmi feladatok ellátására kész erőszakszervezet. Az MSZMP képviselői mindvégig kibúvót kerestek az azonnali felszámolás elkerülésére. Ennek érdekében számtalan javaslatot terjesztettek elő, kezdeményezték nemzeti gárdaként, a néphadseregbe integrálva hátországvédelmi szervezetként, végül fegyvertelen szervezetként történő megtartását. Úgy vélem, érthető az MSZMP elszánt ragaszkodása a Munkásőrséghez, hiszen mint nagy létszámú párttagsággal bíró testület, a későbbi politikai küzdelmekben - okkal bízhattak benne - hatékonyan tudta volna támogatni a pártot. A szeptember 13-i ülésen - a nyilvános plenáris ülés előtti utolsó egyeztetésen - is csak abban tudtak megállapodni a kerekasztal résztvevői, hogy a Munkásőrség beszünteti a gyakorlatait, állománya nem vesz részt sem közbiztonsági, sem közrendvédelmi feladatokban, s a fegyverei a Néphadsereghez kerülnek.33 Az akkori honvédelmi miniszter, Kárpáti Ferenc így emlékezik: „A kerékasztal-tárgyalások során különösen az SZDSZ és a Fidesz egyre sürgetőbben követelte a Munkásőrség megszüntetését. Tartottak attól, hogy ez a fegyveres erő megakadályozhatja a békés átmenet végigvitelét.”34 30 HL MN VII. 2 1948-1989 f. HM KT 31. d.- MN vezetői értekezlet, 1989. december 1. 31 Az Ellenzéki Kerekasztal szándéknyilatkozata. In: Kónya Imre - Bálint B. András: Győzelemre születtünk. Az Ellenzéki Kerekasztal. Bp., 1990, Progresszió, 101. 32 Bozóki András - Rippl Zoltán - Kalmár Melinda (szerk.): i. m. 6. kötet, 641-647. 33 Bozóki András - Rippl Zoltán - Kalmár Melinda (szerk.): i. m. 6. kötet, 668-672. 34 Kárpáti Ferenc: i. m. 155. 360
