Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. erősödésével - csökkent másfél évre. Majd 1990 után egy év, és a sorozott állomány 2004. évi megszüntetése előtt már hat hónap volt a szolgálati idő. Az adatokból is látható, a Munkásőrségbejelentkezők - felvett személyek - már „harcra készek” voltak. A Munkásőrség felszámolásának időszakában (1989) a kiképzésre, a felkészítésre, valamint a szolgálat ellátására évente összesen - egy főre vetítve - mintegy 80-100 órát fordítottak részben szabadidőben, a testület saját kiképző bázisain, lőterein (18 objektumban). A Munkásőrség személyi állománya a hatvanas években fokozatosan bekapcsolódott a közbiztonsági feladatok ellátásába. Az 1964-ben készült Munkásőrség Szervezeti Szabályzat meghatározta17 „A BM (Belügyminisztérium - H. I.) szerveinek támogatására (segítésére) a közrend, a közlekedés és közbiztonsági feladatok ellátásában a Munkásőrség köteles segítséget nyújtani.” E feladatszabásnak köszönhetően a munkásőrök - egyes adatok szerint a felszámolásig ötmillió órában - a rendőrökkel közös járőrszolgálatot láttak el, ami jelentősen hozzájárult a közrend és közbiztonság fenntartásához. A Munkásőrség feladatrendszerének legszélesebb kiterjesztése 1971-72- ben volt. Ezekben az években mind a Belügyminisztérium, mind a Honvédelmi Minisztérium alárendeltjeinél fontos szervezeti változásokat hajtottak végre, amelyek kihatottak a Munkásőrség feladataira is. A Magyar Néphadsereg szervezetében megszervezték a Hátországvédelmi Parancsnokságot, amely 1972. január 1-jével érte el a működőképességet, székhelye Budapesten volt. E szervezet, háborús helyzetben, miután a haderő kijelölt kötelékei - az 5. hadsereg (Székesfehérvár) 3. hadtest (Cegléd) és alárendelt csapataik - elhagyták az ország területét, irányította volna a honi területek védelmét (fontos objektumok őrzését, ellenséges csoportok felszámolását stb.). A Belügyminisztérium szervezetében 1971 és 1973 között felszámolták a BM Karhatalom szerveit, és helyettük megalakult a Budapesti Forradalmi Készenléti Rendőri Ezred (1800 fővel). így a karhatalmi feladatok ellátásának rendszerét is újra kellett gondolni, szabályozni. E nagy horderejű feladatátrendezésről - az MSZMP Politikai Bizottság elvi döntését követően - a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága hozott határozatot. gondolni. 17 A Munkásőrség Szervezeti Működési Szabályzata, BM Központi Irattár 1 -a-315/1964. 354
