Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. János az MSZMP első titkára, így minden hatalom birtokosa, haláláig benne volt. Az Elnöki Tanács az országgyűlés helyett úgynevezett törvényerejű rendeletet adhatott ki, így helyettesítve a törvényalkotó honatyákat.) A rendeletben úgy fogalmazott az Elnöki Tanács, a munkásőröket feladatuk ellátása során hatósági közegnek kell tekinteni, akik e szolgálatot „társadalmi munkaként fegyveresen végzik”.12 A munkásőrség tagjainak a feladat ellátása során kieső munkabérért térítés jár. El lehet tűnődni azon, milyen társadalmi munka az, amit fegyveresen látnak el, és térítés jár érte? A szervezet így mutatta be a korabeli tudósítás: „A munkásőrségek katonai jellegűek, így azokat a legkorszerűbb fegyverekkel látjuk el. Felvételüket kérhetik olyanok is, akik nem voltak katonák. A munkásőrséghez tartozók egyenruhát kapnak. Az egyenruha: munkaruha és sötétkék ellenzős sapka. A zubbonyon vörös karszalag: Munkásőrség felirattal. Elkészült már az egységes jelvény is: búzakalász és fogaskerék koszorú alakban. Középen nemzeti színű mezőben a géppisztoly kicsinyített mása. A jelvény felső részén ötágú vörös csillag, a nemzeti színű mezőben a munkásőrség kezdőbetűi: MŐ láthatók.”13 (A testület „korszerű fegyvere” a szovjet Vörös Hadsereg legendás világháborús géppisztolya, a PPS géppisztoly volt egészen a hetvenes évek közepéig, amikor AKM 7,62-es gépkarabélyra lecseréltek.) A Munkásőrség feladatát, kiképzését, a munkásőrökkel kapcsolatos elvárásokat fennállása alatt többször pontosították az irányító párt testületéi, ugyanakkor az MSZMP irányító szerepe 1989 májusáig megmaradt. (Az egyre feszültebb belpolitikai helyzetben, nem kis részben az erősödő ellenzék nyomására, az MSZMP Központi Bizottsága 1989. május 8-ai ülésén döntött úgy, hogy a Munkásőrség a továbbiakban a Minisztertanács felügyelete alatt működjön.) A Munkásőrség szervezeti felépítésében a területi elv érvényesült. Legfelül a Munkásőrség Országos Parancsnoksága helyezkedett el (székhelye Budapest). E szerv irányította az önálló egységeket, amelyek a budapesti kerületekben, megyeszékhelyeken, járásokban, városokban voltak. 12 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a munkásőrség megszervezéséről. In: dr. Zágoni Ernő (szerk.): Az MSZMP és a szocialista honvédelem. Budapest, 1981, Zrínyi Katonai Kiadó, 78. 13 Országszerte jól halad a Munkásőrség szervezése. Népakarat, 1957. március 12. In: dr. Fodor László: Sorsfordítás. Szabad hazánk negyven esztendeje. Bp., 1985, Népszava. 352
