Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. A „négy igenes” népszavazással fordult a kocka. Az MSZP elvesztette az esélyét annak, hogy a köztársaságielnök-választáson megerősödve lépjen be a többpárti parlamenti választási küzdelembe. Mindez jelentkezett az eredményében, a parlamenti mandátum aránya mindössze 8,55% lett. Ezzel szemben az SZDSZ megerősödött, a második legerősebb pártként került a parlamentbe, mandátumaránya 24,09% volt. így került 1989-ben a Munkásőrség a politikai küzdelmek fókuszába, ami a megszüntetését eredményezte, a másik alternatívával - önkéntes véderőként - a Magyar Néphadsereg szervezetébe történő integrálással szemben. A Munkásőrség felszámolása, az akkor még Magyar Néphadseregnek nevezett haderő feladata lett, melynek áttekintése előtt tisztázzuk, mi volt a Munkásőrség. A Munkásőrség - visszatekintés A Munkásőrség megalakítása összefügg az 1956-os forradalom és szabadság- harc leverésével. A forradalom napjaiban a Magyar Néphadsereg állománya döntően dezorganizálódott, tömegesen sem a forradalom erőit, sem kommunista hatalmat nem támogatta. A november 4-én hazánkat elözönlő szovjet haderő a Néphadsereg laktanyáit körbezárta, az alakulatokat lefegyverezte, a személyi állományt szélnek eresztette.8 E helyzetben az újonnan alakult kommunista pártnak (MSZMP) és vezetőjének, Kádár Jánosnak, legitimációja megerősítésére égetően szükségessé vált saját - magyar - fegyveres szervek megszervezése. A szovjet megszállással szinte egyidejűleg, november 5-én, az MSZMP felhívást adott ki a néphadseregi és belügyi tisztek számára a rendszer mellett kiálló karhatalomba történő belépésre, a Honvéd Forradalmi Karhatalom felállítására.9 A szervezőmunka a honvédség bázisain is folyt, s Budapesten rövid idő alatt három karhatalmi ezredet állítottak fel, közel 3500 fős létszámmal. Horváth Miklós: Honvédségből néphadsereg. A haderő újjászervezésétől a forradalom és szabadságharc leveréséig, 1944-1956. In: Helgert Imre - Vass Jenő (szerk.): A hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848-2004. Budapest, 2006, Szaktudás Kiadó, 352,356. 9 Szani Ferenc: A Magyar Néphadsereg a szocializmus éveiben, 1956-1990. In: Helgert Imre - Vass Jenő (szerk.): A hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848-2004. Budapest, 2006, Szaktudás Kiadó, 367. 350
