Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában

Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. hogy az uralkodó párt átalakul). Figyelembe véve a létszámát - ekkor a testület létszáma 53000 fő körül volt - jelentős szavazómozgósító erő lehetett volna. A családtagokat, a barátokat is beszámítva, három-négyszázezer főt nyugod­tan valószínűsíthetünk. Ez pedig a többpárti parlamenti választáson előkelő pozícióba juttathatta volna azt a pártot, amelyik mögött a Munkásőrség áll. Ez a logika lehetett a mögött, hogy a kétségkívül erősödő társadalmi nyomás ellenére sem igyekezett a hatalmat még mindig kezében tartó párt (MSZMP), majd a kormány a felszámolására. Ebben a végső lökést az egyik újonnan alakult ellenzéki párt, az SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) szeptember 18-ai bejelentése3 adta, amikor közölték, népszavazás kiírását kezdeményezik a Munkásőrség felszámolásá­ról. Ez volt az úgynevezett „négy igenes” népszavazás. Ebben a kérdések a következőkre irányultak: 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársaságielnök-választásra? 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a mun­kahelyről? 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, kezelésében levő vagyonról? 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? A népszavazási kezdeményezéshez azonnal csatlakozott a Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) is. Németh Miklós akkori kormányfő szerint,4 az SZDSZ bejelentése tu­lajdonképpen csak arra irányult, hogy eltakarja a valódi célt, és kizárja a lehetőségét annak, hogy Pozsgay Imre - aki ekkor az egyik legnépszerűbb politikus volt az országban - lehessen a köztársasági elnök. (Pozsgay Imre már az állampárti időkben komoly karriert befutott politi­kus, 1989-1990-ben államminiszter, az MSZMP majd az utódpárt, az MSZP köztársasági elnök jelöltje volt. 1990 őszén kilépett az MSZP-ből.) Mivel az MSZMP és utódpártája az MSZP (Magyar Szocialista Párt) a köztársasági elnököt még a választások előtt, a nép által kívánta megválasztani, nagy esélye volt, hogy e fontos közjogi pozíció a baloldal kezében marad, ami esetleg a parlamenti választásokon is jelentősen növelte volna az állam­párt utódszervezete (MSZP) esélyeit. Az MSZMP vezetői „nyíltan Pozsgay 3 Rippl Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon, 1987-1990. Budapest, 2006, Napvilág Kiadó, 456. Továbbiakban Rippl Zoltán: i. m. 4 Oplatka András - Németh Miklós: Mert ez az ország érdeke. Bp., 2014, Helikon Kiadó, 274. Továbbiakban Oplatka András - Németh Miklós: i. m. 348

Next

/
Thumbnails
Contents