Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban biztosította a régi káderek és a riválisok57 likvidálását, függetlenül az addigi tevékenységüktől, párthűségüktől, szakmai kvalitásaiktól. Ezt a jogrendet az 1949. évi Alkotmány 60. § 2. bekezdése, továbbá az igazságszolgáltatásról szóló 36.§ is megerősítette. Ez volt az az új típusú szocialista jogrend, amikor is a koncepciós perekben a „tanúkijelölés” módszerével58 az ítéletek nem a tárgyalás végén, hanem - a párt megrendelése alapján - már a tárgyalás előtt megszülettek.59 Ide kívánkozik a magyar filmművészet egyik remekének, „A tanú” című filmnek az egyik jelenete, amikor Virág elvtárs kért végre valamit Pelikántól. Azt szeretné, ha ő lenne a koronatanú a Dániel Zoltán miniszter elleni koncepciós perben, akit kémkedéssel vádolnak. Pelikánt felkészíti a perre. Virág elvtárs odaadja Pelikánnak a tanúvallomását tartalmazó szöveget, amelyet, mint kijelölt tanúnak, a Dániel Zoltán ellen folytatott koncepciós bírósági perben el kell mondania. Pelikán olvasni kezdi a rákényszerített „tanúvallomás” szövegét, majd megszólal: „Virág elvtárs! Ez már az ítélet, nem a tanúvallomás.” A honvédség irányításában bekövetkezett korszakváltás (fordulat) lényegét és tartalmát Farkas Mihály a Honvédelmi Minisztérium Kollégiumának 1949. április 5-ei ülésén60 ismertette a katonai vezetéssel. E szerint a 57 Rajk, Pálffy és Sólyom riválisok voltak Rákosi, illetve Farkas Mihály szemében, ami nem mondható el a zavaros múltú Király Béláról, aki Pálffy és Sólyom (kijelölt) társadalmi vádlója volt, és mindig együttműködött a regnáló rendszerek hatalmi pozícióban levő vezetőivel. 58 Szabályozták a vádlói közreműködésre való kijelölésnél követendő eljárást. HM 1948. ált. 452566. szám 59 Dr. Jávor Iván hadbíró ezredes az ítéleteket előre megkapta, e szerint Sólyom, Illy, Belez- nay, Révay, Pórffy, Somogyi, Merényi és Lőrincz ügyében végrehajtandó halálos ítéletet kellett hozni. Jávor sokallta a halálos ítéletek számát, de Farkas Mihály közölte vele, hogy a párt álláspontját tartalmazza a lista. (Múltunk történelmi portál. http://multunk-portal.hu/html/jobb_menu/magyaro_masodikvil_linkfile/tabomokok%20 pere.html Letöltés 2016. 12. 22.) A Szovjetunió Kommunista Pártjának befolyását mi sem tanúsítja jobban, mint az, hogy az 1949-től a Központi Bizottság titkáraként funkcionáló Szuszlov, a Kominform-ügyek első számú felelőse, ismerte a koncepciós perek forgatókönyvét (Huszár Tibor: Kádár, 2. kötet). 60 Az ülésen Farkas Mihályon kívül jelen volt Pálffy György, Nógrádi Sándor, Sólyom László, Révész Géza, Illy Gusztáv, Beleznai István, Szalvay Mihály, Révay Kálmán, Szabó István, Ilku Pál, Deszkás János, Padusitzky László. 33
