Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. állapot bevezetését szervező Fejti György. A jelentés tartalma egyértelmű üzenet, hiszen „a hivatásos állomány és a sorállomány túlnyomó többsége felháborodással fogadta a Munkások Marxista-Leninista Pártja képviselőjének nyilatkozatát a katonai hatalomátvétellel kapcsolatban. Az állomány egyértelműen elítéli azt, hogy a politikailag vitás kérdéseket egyes politikai csoportosulások fegyveres úton vagy annak lehetőségével fegyveresen kívánják megoldani. Úgy vélik, hogy ilyen, a hadsereggel szembeni provokatív megnyilvánulások csak a társadalom ellenszenvét válthatják ki.”102 A rendszerváltás kapcsán a politikai élet szereplőiben és az átlagemberekben is számos alkalommal felvetődött, nem kerül-e sor a hatalom részéről erőszakos fellépésre. Egy esetleges „lengyel mintájú” szükségállapot bevezetése esetén kulcskérdés lett volna a Magyar Néphadsereg magatartása. A Néphadseregben zajló belső folyamatok, a katonai vezetés képzettsége, szocializációja, értékválasztása azonban kizárta azt, hogy szembemenjen a Németh Miklós kormánya képviselte értékekkel, amely a politikai küzdelem békés keretek közötti megvalósulását - az események menete alapján -, a békés rendszerváltást képviselte. Befejezés és összegzés A rendszerváltás bonyolult, társadalmi feszültségekkel terhes időszaka volt a magyar nemzet történelmének. A belpolitikai küzdelemtől hangos, viharos években felelősségteljes szerepük volt a fegyveres erőknek és testületeknek. A Magyar Néphadsereg intaktsága segítette a belpolitikai folyamatok békés jellegének fenntartását. A rendszerváltó évek történéseit kutatva, számosán foglalkoztak azzal a kérdéssel, Grósz Károly, az MSZMP utolsó főtitkára hajlandó lett volna-e erőszakos eszközökkel fellépni pártja hatalmának megtartása érdekében. A kérdés vizsgálatakor azonban a kutatók elfelejtkeznek a hatályos jogszabályi környezet adta lehetőség áttekintésétől és a fegyveres erők és testületek állománya viszonyának tisztázásától egy esetleges erőszakos fellépéshez. A hatályos alkotmány lehetővé tette az „állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély” megállapítását, s ennek alapján az 1967. évi I. törvény a 102 HL MN VIII. 2 1948-1989 f. MN Politikai Főcsoportfőnökség 1746. d. 2601. ő. e. - Politikai információs jelentés, 1989. augusztus. 334
