Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Dr. Helgert Imre meglepő módon bátran küldte nyugdíjba tábornoktársait, 1987-ben még csak 4 főt, 1988-ban már 20-at, 1989-ben 18-at.86 Az „ügy” mindeközben nem rázta meg a haderőt, nem demoralizálta a személyi állományt, amit bizonyítanak a Magyar Honvédség parancsnokának idézett szavai. Jól tudta a tiszti és tiszthelyettesi „gárda”, bizony „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja,” s ők olykor személyesen is tapasztalták egyes vezetők túlkapásait. Ezért talán elégtételt is éreztek, de mint gondolkodó állampolgárok azt is tudták, a „Czinege-ügy” politikai játszma, s túl sokat nem is foglalkoztak vele. Tőkés másik állítása, miszerint a haderő „mindenekelőtt a Románia részéről érzékelt fenyegetéssel volt elfoglalva”. Nos, itt is félreértés van. A két haderő vezetői között - ellentétben a két nemzet politikusaival - jó kapcsolat volt, ami sokat segített a romániai forradalom kitörésekor, amikor a magyarok szíve az erdélyi honfitársaikért dobogott. Azokban a vészterhes napokban mindenki adományokat gyűjtött és továbbított az erdélyi magyaroknak. A román haderő nem fenyegette Magyarországot, sőt ők tartottak attól, a forradalmi napok zűrzavarát kihasználva, nehogy a magyar haderő elinduljon feléjük. E bonyolult helyzetben döntő szerepe volt a két haderő vezetése között fennálló szoros együttműködésnek. Ennek kapcsán megőrzendő tényről tájékoztatott Kelemen József nyugállományú altábornagy. 1989. december 16-án titokban Budapesten tárgyalt Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterrel Vasile Milea vezérezredes, Románia nemzetvédelmi minisztere, akit a romániai forradalom első napjaiban tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak. (Kelemen József altábornagy volt a látogatás alkalmával Milea vezérezredes kísérője. Kelemen tábornok szavainak azért is hitelt adhatunk, mivel a Für Lajos vezette minisztériumban helyettes államtitkárkén szolgált, így semmi oka nincs „fényezni” a Kárpáti-időszak működését. Megjegyzendő, okmányokban nincs nyoma a tárgyalásoknak, s arról Kárpáti Ferenc sem tesz említést. A tárgyalás tartalmáról talán Borsits László nyugállományú vezérezredes, akkori vezérkari főnök tudna közölni tényeket, bár eddig ő sem szólt sehol Milea vezérezredes titkos útjáról.) Borsits László nyugállományú vezérezredes, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke, figyelemre méltó tényeket közölt erről az időszakról: „az 86 HL KI 5/18 369/5 ő. e. - Az MH hivatásos, polgári és tartalékos tiszti állománya összetételének főbb mutatói. 328
