Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... A karhatalmi feladatok ellátására, egészen 1973-ig, külön karhatalmi szervezetek álltak rendelkezésre. A karhatalom történetét nem kívánom végigkövetni - a Kádár-rendszerben egészen 1973-ig -, a Belügyminisztérium (BM) alárendeltségébe tartozott a BM Karhatalom Országos Parancsnoksága, amely összefogta a BM karhatalmi erőit.63 A karhatalom külön szervezeti egységet képviselt, amelynek kiemelt szerepe volt az 1956-os forradalom leverését követő időkben. A BM karhatalom hivatásos és sorozott állományból állt, vagyis voltak olyan fiatalok, akik itt töltötték le a katonai szolgálati idejüket. Az 1956-os forradalom leverését követő kemény diktatúra évei után fokozatosan enyhültek a kádári rendszer béklyói, s az 1970-es évek elején beindult a „rendszer áthangolása.” Az MSZMP Politikai Bizottsága 1970. februári határozatában döntött a BM karhatalom megszüntetéséről, erői más szervezeti formában való működtetéséről. PB elvi döntése alapján azután a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága 1971. májusi ülésén hozta meg a szükséges állami döntéseket „a karhatalmi feladatok megoldásáról”.64 A HB 17 pontból álló határozatát teljes körűen nem ismertetem, csak a témánk szempontjából fontos néhány döntésre mutatok rá. „A Honvédelmi Bizottság 1. a) egyetért azzal, hogy a karhatalmi feladatok irányítása, tervezése, szervezése és végrehajtása béke és „M” [mozgósítás - H. I.] időszakában a Belügyminisztérium feladata, azt alapvetően a belügyi erőkkel kell megoldani, szükség esetén bevonni a Munkásőrség helyi erőit. A Néphadsereg kijelölt erőit kell igénybe venni, amikor a feladatok biztonságos végrehajtásához a belügyi és munkásőr erők nem elegendők. b) utasítja a belügyminisztert, a honvédelmi minisztert és a munkásőrség országos parancsnokát, hogy feladatban részt vevő erők igénybevételének, irányításának és együttműködésének rendjét közös parancsban szabályozzák [...r65 A HB tehát a változatlanul a Belügyminisztérium (BM) feladatává tette a karhatalmi feladatok szervezését, amit elsődlegesen a BM erőinek kellett 63 Forró János: A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezete a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred. Rendvédelem-történeti Füzetek, XX. évfolyam (2011), 24. szám. 64 HL MN VIII: 2. 1948-1980 f. HB 5. d. - A HB 2/221/1971 sz. határozata a karhatalmi feladatok megoldásáról. 315
