Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása

A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Dr. Helgert Imre ha”. E szándék azonban még nem merítette ki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának bűncselekményét [...]” Úgy vélem, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének értékelésével le­zárhatjuk a kérdés vizsgálatát. Nem vitatható - és érthető is hogy a párt főtitkáraként Grósz kereste azt az alternatívát, amellyel elkerülhette volna a hatalom totális elvesztését. Az útkeresése és munkatársainak tevékenysége - a fenti tájékoztatók bizonyítják - azonban nem jutott el a puccs szervezéséig, a békés rendszerváltás folyamatának erővel történő megakadályozását meg­valósítható terv kidolgozásáig. Grósz Károly lehetőségei Miniszterelnöki beosztásból való távozása után Grósz cselekvési lehetőségei lényegesen leszűkültek. Ugyanakkor miniszterelnökként az akkori alkotmá­nyos (törvényi) keretek között vagy az Elnöki Tanács közreműködésével, vagy a kormánya egyetértésével számos súlyos korlátozást azaz „rendkívüli intézkedést” vezethetett volna be (ezeket jelen tanulmány „hatályos jogi sza­bályozás” részében áttekintettem). Erre a Honvédelmi törvény (Hvt.) az Elnöki Tanácsot és a Minisztertanácsot felhatalmazta. A Hvt. 54. § (2) a következőt tartalmazta: „A háború idejére szóló egyes honvédelmi kötelezettségek, illetve rendkívüli intézkedések időlegesen elren- delhetők az állam biztonságát fenyegető veszély idején, továbbá akkor is, ha ez a közrend, közbiztonság védelme vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg következményeinek csökkentése érdekében szükséges. (3) A rendkívüli intézkedéseket a törvények által hatáskörébe utalt kér­désekben az Elnöki Tanács, illetőleg a Minisztertanács rendeli el. (4) A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján egyes rendkívüli intézkedéseket az irányítása alá tartozó hatáskörben - az illetékes miniszter, továbbá a fővárosi és a megyei honvédelmi bizottság is elrendelhet.” A „rendkívüli intézkedések” bevezetésére, vélelmezhetően, Grósz Károly erre irányuló esetleges kezdeményezése esetén sem került volna sor. Az országgyűlés 1988. június 29-én az Elnöki Tanács Elnökének megvá­lasztotta Straub F. Brúnó akadémikust. O pártonkívüliként került e megtisztelő pozícióba, s úgy tűnik, szuverén személyiség volt. Akkoriban az államfő - az Elnöki Tanács Elnöke ennek felelt meg - nem fogalmazott meg önálló véle­ményt. O pár hónappal hivatalának átvétele után, szeptember 17-én már arról nyilatkozott a sajtónak, hosszú távon fontolóra kell venni a többpártrendszer 306

Next

/
Thumbnails
Contents