Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... a bevezetésre tervezett rendszabályok körét e helyzetben a fegyveres erők és testületek feladatait, tevékenységük rendjét, azok főbb jellemzőit ki kell dolgozni és jogszabályba kell foglalni.”45 Ennek határidejeként a HB 1989. június 30-át szabta meg. A HB döntéséből látható, a különleges állapottal összefüggő kérdések tisztázása állami és nem pártfeladat volt, s nem konkrét alkalmazás kidolgozása szerepelt a tervekben, hanem a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása. Fejti és a KAO esetleges szerepét értékelve figyelembe kell venni, a helyzet áttekintése, a lehetőségek felmérése és a szükségállapot (különleges állapot, katonai diktatúra) bevezetésének megtervezése között - laikusként is érthető - óriási különbség van. Az utóbbi esetben - kiindulva az 1981-es lengyel szükségállapot végrehajtásából - már konkrétan tisztázni kellett volna, kik azok az ellenzéki személyek, akiket őrizetbe kell venni, meg kellett volna tervezni, milyen erők, hol és mikor kerülnek felhasználásra. Mindezek alapján egyértelmű, ilyen előkészítő munkát a belügy- és honvédelmi miniszter nélkül aligha lehetett volna elvégezni! Márpedig sem Horváth István belügyminisztert, sem Kárpáti Ferenc46 honvédelmi minisztert nem minősíti az utókor kalandor politikusnak. Horváthot, a reformer és egyben Grósz ellenlábasaként nevesített Pozsgay Imre barátjaként tartják számon, így aligha járult volna hozzá a belügyi erők erőszakos fellépéséhez. Kárpátit pedig Németh Miklós miniszterelnök így jellemezte: „úgy, mint én, párttag volt, de ugyanakkor magyar ember volt. Mindketten megértettük, hogy megszűnt a kormány közvetlen pártirányítása, tehát mindketten az Alkotmányra tett eskünk értelmében nemzeti érdekek követelményeinek megfelelően cselekedtünk”.47 Mindezen tények ismeretében kizárható, hogy a két miniszter szükségállapot (különleges állapot - katonai diktatúra) előkészítésében munkatársaik bevonásával közreműködött volna. Úgy vélem, ezért levonható az a végkövetkeztetés, elméleti jellegű elemzések folyhattak ugyan Fejti irányításával, de konkrét tervezés nem. Ez annál is inkább reális következtetés, mivel a KB 1988 decemberében - amit ismertettem az MSZMP helyzetértékeléséről szóló fejezetben - három munkabizottságot alakított az alternatívák vizsgálatára. A végkövetkeztetés azonban 45 HB Határozat. 46 Kárpáti Ferenc személyéről részletesebb ismertetést tartalmaz egy másik tanulmány. Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989. 47 Tőkés Rudolf: i.m. 303. 303
